A nagy földrengések tanulsága: a mianmari rengés mindent elsöpört

Március végén egy hatalmas, 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart, amely példátlan módon, rendkívüli hatékonysággal és zökkenőmentesen vitte át a mélyből érkező energiát a felszínre. A rengés, amely a Sagaing törésvonal mentén indult, mintegy 500 kilométernyi felszíni szakaszt szakított fel, és több mint 5400 ember halálát okozta. A híres Ava-híd, amely 1934-ben épült és hosszú évtizedekig az egyetlen átkelési lehetőség volt az Iravadi folyón, teljesen összeomlott.

Egyedülálló földtani viszonyok

A legtöbb földrengésnél a föld alatti mozgás nagyobb, mint ami a felszínen tapasztalható, ám ez most másképp történt. A kutatók műholdas Sentinel-2 felvételek és radarmérések segítségével vizsgálták a talaj mozgását – egészen tizedcentiméteres pontosságig. Eredményeik azt mutatták, hogy a törésvonal – amely akár 40 millió éve is kialakulhatott – annyira sima és egyenes, hogy a rengés energiája teljes egészében a felszínre jutott, az úgynevezett sekély csúszásdeficit nélkül.

Tanulságok a jövőre nézve

A földfelszín egyik oldalán 3–4,5 méteres elmozdulást észleltek, amelyet drónvideó is rögzített. Ez azt bizonyítja, hogy a hosszú ideje formálódó, sima törésvonalak képesek durvább felszíni rengéseket okozni, mint a még fiatalabb, egyenetlen szerkezetűek. A fő tanulság: a fejlett, egyszerű vonalvezetésű, régen kialakult törésvonalak komoly veszélyforrást jelentenek – az Egyesült Államokban várható Nagy Rengéshez (Big One) hasonló helyzetekben az infrastruktúra-tervezésnél mindenképpen számolni kell ezekkel a tapasztalatokkal.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján