Rejtett hő Grönland mélyén
A kutatók a műholdas megfigyeléseket és helyszíni adatokat ötvözték, majd több százezer számítógépes szimulációt futtattak le nagy teljesítményű rendszereken, hogy elkészítsék a modelleket. Az így kirajzolódó kép szerint Grönland alatt a Föld belsejében a hőeloszlása távolról sem egységes; egyértelmű mintákat hagyott maga után a vulkáni aktivitás. A sziget földtani múltja, főleg az izlandi forróponton való áthaladás miatt, egyes területeken jóval magasabb a földalatti hőmérséklet.
A részletes hőtérképek azt mutatják, hogy ezek a hőingadozások meghatározzák a földkéreg és a kőzetek tulajdonságait, illetve befolyásolják, hogyan viselkedik a felettük elterülő jégtömeg.
A földalatti hő jelentősége a jég olvadásában
A jég alatti kőzet hőmérséklete döntő tényező abban, mennyire mobilis a jégtakaró. Az aljzat melegebb területein gyorsabb a jég csúszása és olvadása, a föld alatti mozgások pedig módosíthatják a felszínt, illetve annak műholdas mérhetőségét is. Mindez közvetlenül kihat arra, hogy a kutatók hogyan értelmezik a Föld gravitációs és felszíni mozgási adatait.
Glenn Milne professzor rámutatott, hogy ezek a felismerések pontosabban írják le a jelenlegi klímaváltozás jeleire adott földkéreg- és jégtakaró-válaszokat.
Pontosabb tengerszint-előrejelzések
A csapat nemcsak szeizmikus és gravitációs értékeket, hanem a felszín felől érkező hőáramlást is beépítette a modellezésbe. Ez a komplex elemzés egészen új fényt vet Grönland földtani múltjára, ugyanakkor finomítja a becsléseket arra, hogy mennyivel járulhat hozzá a sziget olvadó jégtakarója a világméretű tengerszint-emelkedéshez.
Az új eredmények révén a kutatók megbízhatóbban következtethetnek a jég és a földkéreg kölcsönhatásának klímahatásaira, és jobban tudják modellezni, mi várhat ránk a jövőben. Ez létfontosságú a felkészüléshez, a part menti városok tervezéséhez és a klímakatasztrófa mérsékléséhez.
