A Fekete Halál rejtett okai: a döbbenetes láncreakció

Érdekes felvetés, hogy a középkori Európa legpusztítóbb járványát, a Fekete Halált valójában egy ritka eseménysorozat indíthatta el. A 14. század közepén a járvány a teljes európai lakosság mintegy harmadát elragadta, de pontosan hogyan és miért éppen akkor tört ki, az mindeddig vitatott maradt. Elképzelhető, hogy egy hatalmas vulkánkitörés – vagy több egymást követő kitörés – teremtett olyan éghajlati viszonyokat, amelyek előkészítették a terepet a pestis terjedéséhez.

A rejtélyes kórokozó terjedése

A pusztítást a Yersinia pestis nevű baktérium okozta, amely főként bolhák útján terjed az emlősök között, emberre csak ritkán terjed át. A Fekete Halálhoz egy különösen agresszív pestistörzs köthető, amely a mai Kirgizisztán területéről indult, majd a kereskedelmi útvonalakon jutott el Európába az 1340-es években. A járványos pusztításnak azonban nem a kórokozó volt az egyedüli oka: a kutatók szerint az időjárási, ökológiai és gazdasági tényezők összjátéka is döntő szerepet játszott.

A fák gyűrűiben rejlő bizonyíték

Az új kutatásban európai fákból vettek mintákat, melyek gyűrűi alapján pontosan visszafejthető az akkori nyarak időjárása. A fák évgyűrűi – különösen a kékes árnyalatok – arra utalnak, hogy 1345-től három éven át szokatlanul hűvös és nedves volt a nyár. Ez egybeesik azzal, hogy a jégmagminták szerint jelentős mennyiségű vulkáni kén került a légkörbe, ami elhomályosította az eget és elsötétítette a holdfogyatkozásokat – mindezek a vulkáni aktivitás következményei.

A hidegebb nyarak sorozatos terméskiesést és éhínséget okoztak, különösen Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Egyiptomban és Olaszországban. Míg Milánó és Róma önellátó maradt, addig kisebb városok – például Bologna, Firenze, Genova és Velence – az Arany Horda uralta Krím vidékről importálták a gabonát. A gabonaszállítást szigorúan szabályozták, az árak az egekbe szöktek, azonban a pestis is ezen az útvonalon érkezett.

A globalizáció veszélyei

Összességében elmondható, hogy a Fekete Halál különleges történelmi pillanat eredménye volt, amikor a klímaváltozás, a gazdasági kiszolgáltatottság és a globalizált kereskedelem közösen idéztek elő egy addig sosem látott kataklizmát. Elképzelhető, hogy ehhez hasonló járványok a jövőben gyakrabban alakulnak ki, ha a világkereskedelem tovább erősödik, és a klímaváltozás fokozódik. A jelenlegi járványhelyzetek – mint a COVID–19 – csak még aktuálisabbá teszik ezt a történelmi tanulságot.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján