2024-ben az Európai Unió teljes energiafogyasztásának mindössze 25,2%-át fedezték megújuló forrásokból, ami 0,7 százalékpontos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az ütem azonban jócskán elmarad a 2030-as céltól, amely 42,5%. Ehhez 2025-től évente átlagosan 2,9 százalékpontos növekedésre lenne szükség, így a jelenlegi bővülési tempó mellett a 2030-as céldátum inkább optimista ábrándnak tűnik.
Északi siker, belgiumi lemaradás
A megújuló energiafelhasználás arányában Svédország vezeti a mezőnyt, ahol a végső energiafogyasztás 62,8%-a származott zöld forrásokból. Svédország főként szilárd biomasszára, vízenergiára és szélenergiára támaszkodott. Finnország is erős, ott 52,1% az arány; a megújulók között főként szilárd biomassza, szél- és vízenergia szerepel. Dánia a harmadik helyen áll 46,8%-kal, szintén biomasszára, szélre és biogázra támaszkodva. A sor végén Belgium (14,3%), Luxemburg (14,7%) és Írország (16,1%) áll; nekik sikerült a legkevésbé előrelépni a megújulók arányát tekintve.
