Az élővilág aranykora: egymást érik az új fajok

Az utóbbi években hihetetlen tempóra kapcsolt a Föld élővilágának feltérképezése. Ma évente több mint 16 000 új fajt azonosítanak a kutatók, sokkal gyorsabban, mint bármikor korábban. Ez a felfedezési hullám nemcsak az állat-, hanem a növény-, gomba- és a mikroorganizmusok világát is érinti. Az új fajok ismerete pedig nemcsak tudományos szempontból fontos – az élővilág sokszínűsége létfontosságú az emberiség túlélése és jóléte szempontjából is.

Egyre gyorsuló fajfelismerés

Háromszáz évvel ezelőtt kezdte el Carl Linnaeus, a svéd természettudós, a fajok rendszerezett leírását. Azóta a tudomány felfoghatatlanul tágra nyitotta a természet kapuit: mára körülbelül kétmillió fajt tartanak számon, és csak 2015 és 2020 között évente több mint 16 000 új fajt sikerült megnevezni. Ebben az időszakban évente több mint 10 000 állatfaj (főként rovar), 2 500 növényfaj és körülbelül 2 000 gombafaj került leírásra – ezek között nemcsak mikroszkopikus élőlények, hanem gerincesek is találhatók. Fontos megjegyezni, hogy az újdonságok jelentősen meghaladják a becslések szerinti évi tíz kihaló fajok számát.

Rengeteg faj vár még felfedezésre

A kutatók szerint az élővilág teljes változatossága messze túlmutat azon, amit jelenleg ismerünk. Míg eddig mintegy 42 000 halfajt és 9 000 kétéltűt írtak le, a valóságban 115 000 halfaj és 41 000 kétéltű is létezhet. A növényeknél ez a szám akár a félmilliót is meghaladhatja. Az ismert rovarfajok száma jelenleg 1,1 millió körül van, de a becslések szerint elérheti a 6 milliót, sőt akár a 20 milliót is. Ezek a becslések jól mutatják, hogy mennyire keveset tudunk bolygónk teljes élővilágáról.

Az új felfedezések jelentősége

Emiatt rendkívül fontos, hogy minden újonnan felfedezett fajt megfelelően leírjunk – hiszen ez az első lépés ahhoz, hogy védelmet kaphassanak. Ha egy fajt még nem azonosítottunk, nem is tudjuk megóvni a kipusztulástól. Ráadásul az új fajok megismerése kiemelkedő jelentőséggel bír az orvostudományban is: rengeteg gyógyszerhatóanyag – köztük a GLP–1-receptor-agonisták – természetes forrásból, például a Gila-szörny hormonjából származnak. Ugyanígy vizsgálják a pókok és kígyók mérgét, valamint a növények és gombák vegyületeit a fájdalomcsillapítók, daganatos betegségek és más problémák kezelésére.

A felfedezés jövője

Az új molekuláris módszereknek hála egyre több rejtett, eddig láthatatlan fajt fedezünk fel, amelyek genetikai szinten különböznek társaiktól. A következő évek kihívása, hogy pontos térképet készítsünk a legújabb fajokról, és felderítsük, hol fordulnak elő. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt húsz évben az összes ismert faj 15%-át fedeztük fel. Az emberiség még csak most kezdi kapiskálni, mennyire sokrétű és értékes a Föld élővilága. Az élővilág védelme és további felfedezése sorsdöntő szerepet játszik a jövőnk szempontjából.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján