Az északi-sarki jég olvadása látványosan lassul, de jön a feketeleves

Az Északi-sarkvidéki jég olvadása 2012 óta látványosan lelassult: míg az 1996 és 2011 közötti időszakban évente átlagosan 11,3%-kal csökkent a tengeri jég mennyisége, 2012 után a zsugorodás szinte megállt, alig 0,4%-os ütemre mérséklődött. Bár a globális átlaghőmérsékletek 2014-től rekordokat döntenek, a sarki jégveszteség mégis jóval lassabb lett – legalábbis átmenetileg.

Furcsa időjárási fordulat mentette meg a jeget

A kutatók szerint mindez a sarkvidéki légköri mintázatok változásának köszönhető. A főszereplő a NAO (Észak-atlanti oszcilláció), amely 2012 előtt negatív fázisban volt, így melegebb levegőt és erőteljesebb olvadást eredményezett. Ezzel szemben 2012 után a NAO pozitívra váltott, ami erős nyugati szeleket, élénkebb vihartevékenységet és hidegebb, sarkkörön belül rekedt levegőt hozott – vagyis olyan feltételeket, amelyek némileg megvédték a sarki jeget a további pusztulástól.

Az átmeneti javulás vége: 2030–2040

A szakemberek azonban figyelmeztetnek: ez a szerencsés időjárási periódus várhatóan 2030 és 2040 között éri el a csúcspontját, utána a NAO ismét fázist vált, és egy újabb, még gyorsabb jégolvadási szakasz kezdődhet. Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az északi-sarki jég meredek visszaesése komoly éghajlati és környezeti válságokat válthat ki már a következő évtizedekben is.

Végső figyelmeztetés a klímaváltozásra

A NAO és az AO (sarkvidéki oszcilláció) együttes hatása kulcsfontosságú az északi-sarki éghajlat szempontjából: pozitív fázisuk során erősebb sarki szelek alakulnak ki, amelyek a hideg levegőt fogva tartják, de amint véget ér ez a ciklus, a jégolvadás újra felgyorsulhat. A jelenlegi megtorpanás ezért inkább vihar előtti csend, mintsem a klímaharc sikertörténete.

2025, adrienne, phys.org alapján