A tehetségekért dúl a verseny: Kanada milliárdokkal csalogat
Kanada új, 660 milliárd forint (1,7 milliárd kanadai dollár) értékű programot hirdetett meg, amelynek célja a világ vezető kutatóinak toborzása. Az elképzelés nemcsak a Trump-korszak miatt kiábrándult amerikai tudósokat célozza, hanem világszintű tehetségvadászatot indít, ideértve a francia nyelvű kutatókat is.
Mindenhonnan várják a kutatókat
A kanadai állam mellett a legnagyobb egyetemek és kutatóintézetek már több millió dolláros programokat indítottak, hogy megszerezzék azokat az elismert szakembereket, akiket az Egyesült Államokban szigorú politikai döntések érintenek hátrányosan. Ezek között vannak például olyan témák, mint a klímaváltozás, a sokszínűség és a befogadás, amelyek egyre inkább tabutémává válnak az amerikai kormányzat számára.
Újra itthon a kanadai zsenik?
Melanie Joly ipari miniszter hangsúlyozta, hogy több ország már elfordult az akadémiai szabadságtól, de Kanada ebből nem kér. Szeretnék visszahívni a külföldön élő kanadai kutatókat is, hogy csökkentsék az évtizedek óta tartó agyelszívást. Mindeközben az Európai Unió egy 186 milliárd forintos csomaggal szintén ráerősített a nemzetközi kutatók csábítására. Az USA helyzetét jól jelzi, hogy az amerikai egyetemek eddig óriási összegekkel magukhoz vonzották a világ legjobb elméit, ám ez az erősödő nemzetközi verseny miatt könnyen megváltozhat.
💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...
Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...
😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...
💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...
Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...
Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...
🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...
Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...
A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...
Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...
Az Arab-öböl sekély vizei ma is otthont adnak a manátuszokhoz hasonló tengeri emlősöknek, az úgynevezett dugongoknak, amelyek aktív szereplői a tengerifű-mezők életének...
🪵 Az Amazon új Shopping Essentials funkciója elhozta a jövőt: az Alexa+ mostantól magától rendeli meg azokat a termékeket, amelyeket a felhasználó előre kiválasztott, amint áruk a megadott szint alá csökken...
