Az óránként 1800 milliárdos kár: az élelmiszer- és fosszilisipar ára

Az élelmiszeripar és a fosszilis energiahordozók kitermelése óránként 5 milliárd dollárnyi, vagyis körülbelül 1800 milliárd forintnyi környezeti kárt okoz világszerte – derül ki egy 1100 oldalas ENSZ-jelentésből, amelyet 200 kutató készített. A jelentés szerint a klímaváltozás, a természet pusztítása és a szennyezés már nem különálló környezeti problémák, hanem egyre súlyosabb gazdasági, egészségügyi és biztonsági válságok forrásai, amelyek világszerte konfliktusokhoz vezetnek.

Támogatások és halogatott intézkedések

A jelentés kiemeli, hogy a gazdasági károk jelentős részét – évente 45 billió dollárt, vagyis mintegy 16 ezer billió forintot – a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) elégetése, valamint az ipari mezőgazdaság okozza. Az élelmiszeripar felelős a legnagyobb tételért, évente 20 billió dollárnyiért, a közlekedés 13 billió, míg a fosszilis alapú áramtermelés 12 billió dollárnyi kárt okoz. Mindezt tovább súlyosbítja az a közel 500 billió forintnak megfelelő, évente 1,5 billió dollárnyi káros támogatás, amely a fosszilis energiaforrásokat, az élelmiszeripart és a bányászatot támogatja.

Kiút a válságból – de nem mindenki akarja

A jelentés hangsúlyozza: a megelőző lépések költsége töredéke lenne a tétlenségnek. Egyedül a klímavédelem évi 7200 billió forintnyi, azaz 20 billió dollárnyi hasznot jelenthetne 2070-re, 2100-ra pedig évente akár 36 ezer billió forintot is elérhetne. Szakemberek szerint az igazi áttörés akkor jöhet, ha az országok és a vállalatok felismerik, hogy hosszú távon jobban járnak, ha a fenntartható fejlődést választják. A jelentés javasolja a húsra kivetett adókat, az egészséges, növényi ételek támogatását és az egyetemes alapjövedelmet, ám több ország is blokkolja a határozottabb fellépést, például Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán. Egyes becslések szerint csak a fosszilis támogatások megszüntetésével harmadára lehetne csökkenteni a globális kibocsátást.

2025, adrienne, news.slashdot.org alapján