Ősi robbanás, ismerős minta
A kutatók arra számítottak, hogy az univerzum első szupernóvái eltérnek a ma ismert robbanásoktól, hiszen ezek a csillagok más kémiai összetételűek voltak: főleg hidrogént, héliumot és némi lítiumot tartalmaztak, ráadásul jelenlegi társaiknál is nagyobb tömegűek lehettek. Mégis meglepetést okozott, hogy a most felfedezett ősi robbanás nagyon hasonlít a mai szupernóvákhoz, amelyek akkor következnek be, amikor egy csillag kifogy az energiát adó fúziós üzemanyagból, és saját tömege alatt összeomlik.
Villanás a múltból
A történelmi jelentőségű gammakitörést először március 14-én észlelte a kínai–francia fejlesztésű SVOM teleszkóp, alig 10 másodperces, heves felvillanás formájában. Ezután a NASA Swift műholdja pontosította a pozícióját, a Kanári-szigeteken lévő Nordic Optical Telescope megerősítette a távoli eredetet, míg a chilei Very Large Telescope határozta meg a pontos kort. Időközben, ahogy a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhossza megnyúlt, a szupernóva fénye hónapokkal később lett igazán látványos. Végül júliusban a James Webb űrteleszkóp is megörökítette a szupernóvát (GRB 250314A), és még a robbanásnak otthont adó galaxis halvány, vörös foltját is azonosította.
