
Az Artemis tervei súlyos kritikákat kaptak
A NASA jelenlegi stratégiája – amely korszerű, de kipróbálatlan technológiákra és többszöri, alacsony Föld körüli pályán végrehajtott üzemanyag-utántöltésre épül – szakmai körökben is komoly kételyeket keltett. Michael Griffin volt NASA-igazgató szerint ez a felállás egyszerűen nem működőképes, mert ennyi kritikus művelet megvalósítására semmilyen tapasztalat nincs, így szinte kizárt a siker. Griffin rámutatott, hogy Kína előnye az, hogy következetesen ragaszkodik egy józanul megtervezett, működőképes tervhez, hasonlóan ahhoz, amit az USA az Apollo-programban alkalmazott. Az Artemis III és az azt követő missziók szerinte értelmetlenek: a mostani stratégiát le kell állítani, és az alapoktól újat kell tervezni.
Újratervezés: elkerülhetetlen átalakítások
Griffin véleménye szerint az Artemis III-at és minden későbbi küldetést törölni kellene, majd egy működőképes, tudatosan felépített programot kellene helyette kialakítani. Felvetette, hogy vissza kellene térni az egyszerűbb, de bizonyítottan működő holdraszállási módszerhez – még akkor is, ha ezt a NASA korábbi költségvetése lehetetlennek tartotta. Később más szakértők is megszólaltak a meghallgatáson, és kiemelték, hogy az Egyesült Államoknak – az Nvidiához hasonlóan – továbbra is az innováció motorjaként kell működnie az űrkutatásban, ehhez azonban erős alapkutatási finanszírozás szükséges.
Következmények nélküli túlköltekezés
Az elmúlt 15 évben a NASA számos nagy dobása – így például az Orion űrhajó, a Space Launch System rakéta és kapcsolódó rendszereik – éveket késtek, és több száz milliárd dollárral lépték túl az eredeti büdzsét. Mindezt sokszor rugalmas költségvetésű szerződésekkel finanszírozzák, és a Kongresszus rendszeresen szemet hunyt az elcsúszó határidők felett. Az érintett szakértők szerint mostantól mind a NASA-nak, mind a beszállítóinak számolniuk kell a tetteik következményeivel: a költségek túllépését és a késéseket büntetni kell, mert csak így lehet visszaszerezni az űrversenyben elveszett lendületet.
Ennek alapján megállapítható, hogy az amerikai űrprogram jövője alapvető, következetes átalakításokat kíván, különben a holdraszállás ismét álom marad, miközben Kína valósággá teszi azt.
