Az indexek szerepe a befektetésekben
Az indexek alapvetően azt mutatják, hogyan teljesít maga a piac vagy annak egy szelete. Nem számít, ki a vezérigazgató, vagy mennyire reálisak a növekedési tervek: számok és piaci súly alapján kerülnek a cégek az indexekbe. Az S&P 500 a legismertebb és legbefolyásosabb index, amely az 500 legnagyobb amerikai vállalatot követi, és befektetési alapok ezrei, köztük nyugdíjalapok, magánbefektetők és megtakarítók is ehhez igazítják portfóliójukat.
Az indexeket azért is kedvelik, mert olcsóbb a velük dolgozó alapok kezelése, és a tapasztalatok szerint hosszabb távon ezek a passzív alapok gyakran túlteljesítik az aktívan kezelt befektetéseket. Az Egyesült Államokban például 2024-ben már több pénz áramlott passzív indexkövető alapokba, mint az aktív alapokba, és a különbség egyre nő.
Miért akar minden cég bekerülni az indexekbe?
A cégek számára státuszszimbólum az indextagság – különösen, mert az indexeket követő alapok ereje miatt a bekerülő vállalatok árfolyama is jelentősen megugrik. Az Investment Company Institute adatai szerint tavaly év végén már több mint 1 000 indexalap létezett, ebből 185 csak az S&P 500-at követte.
A Nasdaq például módosította szabályzatát, így a legnagyobb cégek akár már 15 tőzsdenap után bekerülhetnek a Nasdaq-100 indexbe, míg korábban csak évente egyszer cserélték a tagokat. Ezáltal a méret és a növekedési ütem sokkal gyorsabban érződik a befektetők portfólióiban.
Új MI-óriások a látóhatáron
A közeljövőben olyan MI-óriások is tőzsdére lépnek, mint az Anthropic vagy az OpenAI. Ezek a cégek is óriási értéken debütálhatnak – akár 355 000 milliárd forint körüli összeggel –, ami korábban elképzelhetetlen lett volna egy tőzsdei bevezetés kezdetén. Ezek a vállalatok már a tőkepiaci bevezetés előtt óriásira nőttek privát befektetések révén.
Ez új kihívás elé állítja a befektetési iparágat: milyen gyorsan emeljenek be ilyen gigászokat az indexekbe?
Néhány index nem siet beemelni a nagy tőzsdei bevezetések új szereplőit
Az S&P 500 például konzervatívan jár el: a feltételek szerint egy részvénynek legalább 12 hónapig kell tőzsdén lennie, és profitot kell felmutatnia mind a legutóbbi negyedévben, mind az utóbbi négy negyedév összesítve. Bár a SpaceX idén 1,6 milliárd dolláros veszteséget és 4,3 milliárd dolláros bevételt jelentett, maga is elismeri, hogy jövőbeni nyereségessége nem garantált – márpedig a részvényárfolyam hosszú távon a profitot követi.
Feszültségek és kockázatok az indexek körül
Nem mindenki ünnepli, ha egy cég az indexek közé kerül. Kaliforniai és New York-i nyugdíjalapok vezetői már előre aggódnak amiatt, hogy Elon Musk a szavazati jogot biztosító részvények révén rendkívüli hatalmat szerezhet a SpaceX igazgatótanácsában – ezzel gyakorlatilag leválthatatlanná téve magát. Sok alap kényszerből válik a SpaceX részvényesévé, ha az bekerül az indexekbe, és az indexalapok automatikusan vásárolnak.
Egyes, etikai elveken működő indexek szűrik a tagjaikat, de ezek kevéssé elterjedtek, és a befektetőknek külön kell utánuk kutatniuk.
Index, ami mindent visz?
A passzív indexkövető befektetések új világa azt jelenti, hogy egy-egy óriásvállalat, mint a SpaceX, könnyen minden megtakarító portfóliójában kiköthet – akár van hozzá közöd, akár nem. Az indexek ereje mostantól meghatározóbb, mint valaha, és a jövőben egyre gyorsabban juthatnak be új iparágak sztárjai is.
