Az örök emlékek titka: miért nem felejt az agy?

Az örök emlékek titka: miért nem felejt az agy?
Tipikus jelenség, hogy egy gyerekkori nyár forró délutánja örökre bevésődik, miközben a tegnapi bevásárlólista már másnap reggelre elhalványul. Az emlékek tartóssága mögött többrétegű biológiai folyamatok állnak, amelyek idővel formálják, stabilizálják vagy éppen felejtésre ítélik a tapasztalatokat.

Az emlékezet finomhangolt rendszere

Hétköznapjainkban az agy szüntelenül válogat a pillanatnyi benyomások, váratlan ötletek és intenzív érzelmek között. Ezekből csak néhány válik időtálló emlékké, a többi rövid időn belül elhalványul. Hosszú ideje foglalkoztatja az idegtudományt, hogyan dönt az agy arról, mely információk érdemlik meg, hogy megmaradjanak, és meddig tartson a megőrzés.

A legújabb kutatások szerint az emlékek nem egyszerűen kőbe vésett lenyomatok, hanem egyfajta molekuláris időzítőrendszer működik, amely különböző agyterületeken, főként a talamuszban és a kéregben szabályozza az emlékek sorsát. Ezeken a területeken működő génaktivátorok koordináltan indítják el vagy épp kapcsolják ki az emlékek hosszú távú stabilizációját.

Az emlékezés új mechanizmusai

Évtizedekig úgy tartották, hogy a rövid távú emlékek tárolása a hippokampusz feladata, míg a hosszú távú emlékek végül a kéreg területein tárolódnak. Ezt egyfajta biológiai kapcsolóként képzelték el: ha egy emlék elég fontos, a rendszer bekapcsol, az emlék megmarad – ha nem, a kapcsoló kikapcsol, és elfelejtjük. Ez a kép azonban nem magyarázta meg, hogy egyes emlékek miért vesznek el néhány hét után, míg másokat évtizedek múltán is elevenen fel tudunk idézni.

A legérdekesebb rész még csak ezután jön: 2023-ban kutatók feltérképeztek egy agyi pályát, amely összeköti a rövid- és hosszú távú emlékfeldolgozás központjait. Kiderült, hogy a talamusz kulcsszerepet játszik abban, mely élményeket érdemes megőrizni és továbbküldeni a kéregbe hosszú távú „tárolásra”.

Virtuális valóságban az emlékek nyomában

A molekuláris mechanizmusok feltérképezéséhez egerekkel dolgoztak, akik virtuális valóságban szereztek új tapasztalatokat. Az élményeket különböző gyakorisággal ismételték, így egyes helyzeteket az egerek jobban megjegyeztek, másokat gyorsan elfelejtettek. Eközben génmódosító CRISPR-technológiával avatkoztak be a talamusz és a kéreg működésébe, hogy lássák, mely molekulák felelősek az emlékek fennmaradásáért vagy eltűnéséért.

Az eredmények szerint nem létezik egyetlen kapcsoló, hanem egymásra épülő, eltérő időzítésű génszabályozó programok futnak le az agyban: a gyorsan aktiválódó szakasz lehetővé teszi az emlékek gyors törlését, a lassabban beinduló folyamatok pedig megerősítik a fontos élményeket.


Három molekuláris kulcsszereplő

Három fő szabályozó molekulát sikerült azonosítani: Camta1 és Tcf4 a talamuszban, valamint Ash1l az elülső cinguláris kéregben. Ezek nem szükségesek a kezdeti emlék létrejöttéhez, viszont nélkülözhetetlenek a hosszú távú megőrzéshez. Ha például a Camta1 vagy a Tcf4 működése zavart szenved, az agykéreg és a talamusz közötti kapcsolatok gyengülnek, az emlékek pedig gyorsan feledésbe merülnek.

A hosszú távú megőrzés a következőképpen zajlik: a párnapos emlék a hippokampuszban születik, ahol a Camta1 stabilizálja; ezt követően a Tcf4 és a hozzá kapcsolódó gének aktiválódnak, sejtváz- és szerkezeti stabilitást adva a hálózatnak. Végül az Ash1l hatására átalakul a kromatin szerkezete – így az élmények akár évtizedekig is velünk maradhatnak.

Az emlékezés univerzális főszereplői

Érdekesség, hogy hasonló mechanizmusok más rendszerekben is működnek: például az immunrendszer is Ash1l-lel rokon molekulák révén emlékszik a régi fertőzésekre, a fejlődő sejtek pedig ugyanezekkel rögzítik, ha egyszer izom- vagy idegsejtté alakultak. Az agy tehát univerzális molekuláris gépezeteket használ az emlékek megőrzésére.

Emlékezetzavarok lehetséges kezelésének új útjai

A felfedezések segíthetnek a memóriazavarok, például az Alzheimer-kór kezelésében. Azáltal, hogy pontosan ismerjük, mely génprogramok őrzik meg az emlékeket, elképzelhető, hogy a sérült agyterületek megkerülhetők, és az egészséges részek átvehetik a feladatukat.

A kutatók következő célja megérteni, hogyan aktiválódnak ezek az időzítő programok, és miként dönti el az agy, hogy egy élmény hány évig őrződjön meg. Az összkép mindinkább a talamusz kulcsszerepére mutat – mint az emlékezés nagy vezérlőpultjára, amely végső soron eldönti, mely emlékek lesznek maradandók.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Legfrissebb posztok

szerda 20:50

Az edzésappok adatvámpírok: így óvd a magánéleted!

A fitneszappok szezonja ismét itt van: sokan év elején fogadalmat tesznek, hogy fittebbek lesznek, izmot építenek vagy éppen fogyni akarnak...

szerda 20:34

Az új adathalász-trükk: így loptak ki érzékeny adatokat a Microsoft Copilotból

Érdemes megérteni, hogy egy most leleplezett, Reprompt elnevezésű támadási módszerrel rosszindulatú felhasználók akár egyetlen kattintással hozzáférhettek a Microsoft Copilot által kezelt érzékeny adatokhoz, majd onnan észrevétlenül kiszivárogtathatták azokat...

szerda 20:19

A HP Omen Max 16: brutális teljesítmény jó áron, hordozhatatlan

🔥 Fontos kérdés, hogy kinek ajánlható a HP Omen Max 16, egy kifejezetten komoly gamereknek szánt laptop, amely a legerősebb alkatrészeket és remek kijelzőt kínál, ráadásul a csúcskategóriában meglepően kedvező árazással...

szerda 20:02

Veszélyben a gigászi delták: a Nílus és az Amazonas süllyed

Érdekes felvetés, hogy a világ folyódeltái közül tizennyolc – köztük a Nílus, az Amazonas és a Gangesz – gyorsabban süllyed, mint ahogy a globális tengerszint emelkedik...

szerda 19:51

A DJI Neo 2: végre egy drón, ami tényleg neked való?

🚀 Érdemes megnézni, hogy a DJI Neo 2 megjelenése valóban újdonság a hobbi drónozás szerelmeseinek, vagy azoknak is, akik eddig csak kacérkodtak a gondolattal...

szerda 19:33

Az igazi T. rexnek sosem nőtt be a feje lágya?

A legújabb kutatások szerint a Tyrannosaurus rex nemcsak tovább élt, mint eddig gondoltuk, hanem életének jelentős részében folyamatosan nőtt is – akár 40 évig is eltarthatott, mire elérte végső méreteit...

szerda 19:01

Az új LinkedIn-csalás: feltört kommentekkel csapdáznak, fiókok tűnnek el

A hackerek most a LinkedIn hozzászólásait használják ki, hogy kártékony programokat terjesszenek, és felhasználói adatokat lopjanak...

szerda 18:49

Az egyetem ma is aranyat ér – Itt bukik el az MI

Az egyetemek drágák, és sokan megkérdőjelezik, hogy valóban megérik-e. A techcégek vezetői közül sokan úgy gondolják, hogy a diploma már régen nem feltétele a sikeres karriernek...

szerda 18:33

A Civilization VII végre megérkezett az Apple Arcade-re

Sid Meier legendás stratégiai játéka, a Civilization VII február 5-től érkezik az Apple Arcade-re, így már iPhone-on, iPaden és Maceken is építhetsz birodalmat a havi 2700 Ft-os előfizetéssel...

szerda 18:17

A Google Wallet Androidon végre mindent elárul

Az Androidon használt Google Wallet hamarosan nagyot újít: végre lehetővé teszi a teljes tranzakciós előzmények megtekintését és a keresést, nemcsak az éppen használt készüléken rögzített utolsó tíz vásárlást láthatod majd...

szerda 17:49

Az észrevétlen Linux-fenyegetés: a VoidLink új korszakot nyit

Egy új, eddig ismeretlen Linux-kártevő, a VoidLink jóval fejlettebb, mint amit eddig láthattunk...

szerda 17:34

Az elfeledett JPEG XL visszatért: a Google újra támogatja

📷 Erre utal többek között az, hogy a Google végre ismét támogatja a JPEG XL (JXL) képformátumot a nyílt forráskódú Chromium böngészőmotorban, miután 2022-ben végleg elvetették a technológiát...

szerda 17:18

Az új Windows-hiba fenyegeti a gépeket – megérkezett a javítás

Az év első nagy Windows-javítása rögtön egy komoly biztonsági rést foltoz be, amelyet már aktívan kihasználnak támadók...

szerda 17:01

Az USA 2030-ra atomreaktort küldene a Holdra

Új lendületet vehet az űrkutatás, ugyanis a NASA és az USA Energiaügyi Minisztériuma közösen fejlesztik a Hold felszínére szánt atomreaktort, hogy folyamatos, megbízható áramforrást biztosítsanak a majdani holdbázisoknak és tudományos misszióknak...

szerda 16:51

Az ember visszatér a Holdra: közeleg az első Artemis-küldetés

🚀 Az Artemis 2 misszió előkészületei utolsó fázisukba érkeztek, a NASA pedig akár már ezen a hétvégén megkezdheti a hatalmas SLS rakéta és az Orion űrkapszula kigördítését a floridai Kennedy Űrközpont kilövőállásához...

szerda 16:34

A kötelező életkor-ellenőrzés térdre kényszerítette a Robloxot

A Roblox múlt héten kötelezővé tette az életkor-ellenőrzést minden chatelő számára...

szerda 16:01

Váratlanul megjött az Állatátkelő: Új horizontok 3.0-s frissítés

Meglepetés érte a rajongókat: az Állatátkelő: Új horizontok (Animal Crossing: New Horizons) 3...

szerda 15:33

Az önvezetés ára: előfizetésre vált a Tesla nagy dobása

A Tesla teljes önvezető (Full Self-Driving, FSD) rendszerét február 14-e után már csak havi előfizetéssel lehet igénybe venni, egyszeri, 2,9 millió forintos (8 000 USD) díj helyett...

szerda 15:19

Az 5 fitneszapp, ami 2026-ban tényleg lendületben tart

Az új év mindig remek lehetőség arra, hogy újra nekifuss az egészséges életmódnak – de a kitartás általában februárra vagy márciusra alábbhagy...