
A gyerekek is az erőszak áldozatai
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyerekek szintén közvetlenül és közvetetten is sérülnek a nők elleni erőszak miatt. Ők maguk is megtapasztalják a bántalmazást otthon, az iskolában vagy közösségükben; kutatások szerint például Sowetóban a gyerekek 99 százaléka legalább egyfajta erőszakot átélt már, 40 százalékuk pedig öt-hat különböző típusú bántalmazást is megélt. Az ilyen erőszak hulláma a családokon belül generációkon át öröklődhet, mivel az erőszak normalizálódik, sőt, a felnőtté váló fiúknál statisztikailag nő az esély, hogy bántalmazóvá váljanak, míg a lányoknál a későbbi áldozattá válás kockázata magasabb marad.
A megelőzés kulcsa: kezdjük korán!
Az élet első ezer napja (a fogantatástól 2 éves korig) döntő időszak a gyerek fejlődésében. Ez az érzékeny szakasz fogékonnyá teszi a gyereket mind a pozitív, mind a negatív hatások iránt. Az otthon tapasztalt erőszak, a fizikai vagy lelki trauma (melyet gyakran toxikus stressznek neveznek) hosszú távú károkat okozhat az agy fejlődésében, akadályozva a kognitív és érzelmi fejlődést. Ezáltal a megelőzésnek már a legkorábbi életszakaszban el kell kezdődnie, és folyamatos támogatásra van szükség nemcsak az egyén, de a következő generáció javára is.
Az egészségügy szerepe
A nők és gyerekek elleni erőszak összetett, mélyen gyökerező társadalmi probléma, amely több terület összefogását igényli: az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a szociális ellátórendszerek mind érintettek. Az egészségügy, különösen a várandósgondozás és a gyermekellátás, közvetlen érintkezési felületet biztosít a családokkal, ahol már a rutinellenőrzéseken is felmerülhet az erőszak gyanúja. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók felkészítést kapjanak arra, miként kezeljék a szenvedélybetegségeket, mentális problémákat vagy a bántalmazás jeleit, és képesek legyenek hatékonyan továbbirányítani a segítségre szorulókat.
A születéskor kapott egészségügyi kiskönyv is alkalmas a szűrés megerősítésére: így időben kapcsolatba lehet lépni a veszélyeztetett családokkal.
Át kell alakítani a káros nemi szerepeket
Ebből adódóan a megelőzésnek ki kell terjednie a társadalmi normák megváltoztatására is. Ha az erőszak a hétköznapok részévé válik, vagy azt a közösség igazolja, akkor újabb és újabb generációk szocializálódnak ebben a környezetben. Bizonyítottan sikeresek azok a programok, amelyek férfiakat is bevonnak a gyereknevelésbe, a családon belüli gondoskodásba vagy éppen a közös döntéshozatalba – ez csökkenti a nők és gyerekek elleni erőszakot. Az is világossá vált, hogy azok a férfiak, akik részt vesznek a várandósgondozásban, szorosabb érzelmi kötődést alakítanak ki párjukkal és gyerekükkel, feleségeik körében pedig alacsonyabb a szülés utáni depresszió aránya.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gondoskodás kizárólag női teherként való kezelése vagy a családi egység érdekében eltűrt bántalmazás rendkívül káros. Ezeknek a mintáknak a lebontása nélkül nem lehet hosszú távú megoldást találni.
Következtetés
Ebből adódóan ha időben nem avatkozunk be, a nők és gyerekek elleni erőszak csak súlyosbodni fog, mind gyakoribbá, mind kegyetlenebbé válik. A leghatékonyabb megoldás az, ha a megelőzést már a korai gyermekkorban beépítjük a már működő rendszerekbe az egészségügy segítségével – hiszen ezen keresztül érhetjük el legközvetlenebbül a családokat. Ugyanilyen fontos, hogy a társadalmi nemi szerepek átalakításával a férfiak is bekapcsolódhassanak a gondoskodásba, és ezáltal egész családok válhassanak biztonságosabbá.
