Az első csillagok nyomában: szenzációs JWST-felfedezés?

A James Webb Űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél közelebb vihetett bennünket a világegyetem legősibb csillagainak felfedezéséhez. A csillagászok egy több mint 13 milliárd fényévre lévő galaxist, a LAP1-B-t vizsgálták, amelynek fénye elér hozzánk, mert egy közelebbi galaxishalmaz, a MACS0416 gravitációs lencseként felerősíti azt.

Ősi csillagok: a kozmikus ősök

Az úgynevezett III. populációs csillagok nem sokkal az ősrobbanás után keletkeztek, kizárólag hidrogénből és héliumból. Ezek a csillagok hihetetlenül fényesen, de gyorsan égtek ki, és szupernóvaként nehezebb elemeket szórtak szét, ezzel biztosítva a későbbi generációk alapanyagát. E csillagok közvetlen megfigyelése nehéz, hiszen rövid életűek és rendkívül távoliak, az univerzum történetének hajnaláról származnak.

LAP1-B: tiszta hélium, nehézfémek nélkül

A LAP1-B galaxis fényspektruma egyértelműen mutatja a hélium jelenlétét, ugyanakkor szinte semmilyen nehezebb elemet nem tartalmaz, ami megerősíti, hogy az első csillagok maradványait tartalmazhatja. A felfedezést publikáló kutatócsoport kiemelte, hogy teljes bizonyosságról még nem beszélhetünk, hiszen akár szokatlanul tiszta gázfelhők is felelősek lehetnek a jelenségért, nem feltétlenül a III. populációs csillagok.

Nincs bizonyítva, de ilyen közel még nem jártunk

A bizonyítékokat még mélyebb vizsgálatok erősíthetik meg: ha a galaxisban az oxigén teljes hiányát is kimutatják, az újabb érv lehet az első csillagok jelenlétére. Ugyanakkor a csillagászok óvatosságra intenek: nehéz bizonyítani, hogy a nehézfémek valóban hiányoznak, különösen ekkora távolságból. Az eredmény viszont felvillanyozta a kutatókat: ilyen közel még sosem voltunk az univerzum legősibb csillagaihoz.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján