Az óceánok mint szén-dioxid-temetők: súlyos kockázatokra derült fény

Az óceánok mint szén-dioxid-temetők: súlyos kockázatokra derült fény
A helyzet drámaian alakult: miközben egyre többen bíznak abban, hogy az óceánok kulcsszerepet játszhatnak a szén-dioxid légkörből való eltávolításában, szakértők szerint komoly kockázatai és korlátai vannak annak, hogy az óceánokat valódi „szén-dioxid-temetőkké” tegyük. Bár az új technológiák lehetőséget mutatnak a jövőre nézve, jelenleg még egyik sem elég kiforrott ahhoz, hogy ne jelentsen újabb környezeti problémákat. Különösen fontos kiemelni, hogy mindaddig, amíg ezek a módszerek nincsenek szigorúan monitorozva és környezetvédelmi biztosítékokkal védve, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése marad a legbiztonságosabb megoldás.

Az óceánok szerepe a klímaváltozás elleni harcban

Az óceánok természetes módon is képesek jelentős mennyiségű szén-dioxidot elnyelni, ez a folyamat azonban önmagában nem elegendő a globális felmelegedés megfékezéséhez. Új technológiák – az ún. óceáni szén-dioxid-eltávolítási módszerek – kísérleteznek például a plankton vagy a tengeri algák mennyiségének növelésével, ami így természetes módon kötné meg a szén-dioxidot. Más eljárások kémiai vagy fizikai úton, közvetlenül vonják ki a szén-dioxidot a tengervízből, majd azt mélytengeri üledékekben, az óceán fenekén, mélytengeri vízben, kőzetekben vagy tartós termékekben helyezik el hosszú távra.

Óvatosságra intenek a szakértők

A legfrissebb, Európai Unió számára készült szakértői jelentés szerint ezek a technológiák még messze nem használhatók ipari léptékben. Amíg nincsenek megbízható bizonyítékok arra, hogy valóban működnek, és nem okoznak új környezetvédelmi problémákat, tilos lenne széles körben bevezetni őket. Különösen fontos kiemelni, hogy az óceánok védelme közös felelősség, mielőtt bármi radikálisba kezdenénk.

Helene Muri, a norvég légkörkutató intézet vezető kutatója és az Európai Tengerészeti Tanács szakértője hangsúlyozza, hogy előbb erősíteni kell a monitorozási, jelentési és visszaellenőrzési rendszereket. Az erről szóló új jelentést éppen a brazíliai klímacsúcson (COP30) mutatták be.

1,5 fokos cél: sürgősen csökkenteni kell a kibocsátást

A Föld átlaghőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint azt a párizsi klímaegyezmény résztvevői remélték: az 1,5 °C-os határ már a 2030-as évek elején átléphető lehet. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az 1,5 °C-os küszöb a „vörös vonal az emberiség számára”. Ennek eléréséhez azonnali kibocsátáscsökkentés szükséges minden elérhető módszerrel.

Muri hangsúlyozza, hogy a kibocsátáscsökkentési módszerek már elérhetők és működnek, tehát most ezek élvezzenek elsőbbséget. Az óceáni szén-dioxid-megkötési megoldásokat csak kiegészítő lehetőségként szabad kezelni.


Miért kell egyáltalán szén-dioxid-eltávolítás?

Felmerül a kérdés: ha a végcél a nullára csökkentett kibocsátás, miért törődünk még a szén-dioxid eltávolításával? Egyes gazdasági szektorokat – például a repülést vagy a tengeri szállítást – még sokáig lehetetlen lesz teljesen karbonsemlegessé tenni. Emiatt a nettó zéró (net zero) cél, azaz a 2050-re elérendő nettó nulla kibocsátás, csak eltávolítással érhető el.

Az IPCC szerint a század végére évente 5–10 gigatonna szén-dioxidot kellene kivonnunk a légkörből – 2024-ben globálisan 42,4 gigatonna volt a kibocsátás.

Olyan, mint a fák ültetése, de sokkal bonyolultabb

A szárazföldi megoldások, például az erdőtelepítés vagy a közvetlen levegőből történő CO2-kivonás (mint az izlandi Climeworks-projekt) már bizonyítottak, de ezek sem lennének elegendők egymagukban. Az óceáni technológiák még csak az első lépéseknél tartanak. Egyes kísérleti projektek már futnak – ilyen például vas vagy más tápanyagok tengerbe juttatása a planktonburjánzás serkentésére, mely elvileg hosszabb időre kivonhatja a CO2-t a körforgásból. Arra azonban nincsenek még megbízható adatok, mennyire tartós és mennyire biztonságos ez.

A hiteles mérés és ellenőrzés problémái

A valódi kihívás nemcsak a szén-dioxid kivonása, hanem annak bizonyítása, hogy mennyi CO2-t vontunk ki, az mennyi ideig marad a tengerben, és pontosan hol helyezkedik el. Az óceán állandóan változik, nem könnyű a folyamatokat nyomon követni, mint egy zárt földalatti tárolórendszerben. Különösen fontos, hogy a megbízható kreditrendszerhez átlátható, tudományosan alátámasztott, visszakövethető adatok kellenek – ezek jelenleg hiányoznak.

Környezeti mellékhatások és szabályozási kérdések

Ahogy a technológia fejlődik, egyre nagyobb cégek és államok kaphatnak ösztönzést arra, hogy szén-dioxid-krediteket igényeljenek: ezt azonban csak akkor lehet felelősen végezni, ha minden kibocsátási és környezeti adat hitelesen mérhető. Jelen állás szerint egyik óceáni technológia sem érett erre a szintre.

Muri szerint csak akkor szabad továbbmenni ezen az úton, ha a szabályozási, monitorozási és ellenőrzési szabványokat világosan kidolgozzuk, különben az óceáni szénelnyelés több kárral járhat, mint amennyi hasznot hozna.

Nincs csodafegyver az óceánban

A Föld felmelegedése csak úgy lassítható, ha mihamarabb csökkentjük a kibocsátást, és nagyon óvatosan, szigorú szabályozás mellett alkalmazzuk az új óceáni technológiákat. Fontos kiemelni, hogy ezek nem „csodafegyverek”: nem helyettesíthetik a kibocsátás gyors csökkentését, legfeljebb kiegészíthetik azt, ha minden kockázatot sikerül kezelni. Az óceán sok mindent kibír, de a klímaváltozás elleni harcban csak akkor jelenthet megoldást, ha megfelelően védjük, miközben tovább csökkentjük azt a szén-dioxid-mennyiséget, amit a légkörbe juttatunk.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:52

A CES 2026-on aranyos és félelmetes robotok szabadulnak el

🤖 Érdemes megvizsgálni, hogy a 2026-os Las Vegas-i CES vásáron milyen változatos és meglepő robotokkal találkozhattunk...

MA 20:35

Az amerikai kriptoautomaták napjai meg vannak számlálva?

💸 A kriptovaluta-automaták, vagyis azok a gépek, amelyek készpénzt alakítanak át digitális valutává, az utóbbi években az átverések első számú eszközévé váltak Amerikában...

MA 20:18

Az új óriáskígyó felfedi Amazónia legmélyebb titkát

Egy lényeges szempont, hogy az amazóniai esőerdő mélyén nemrég egy új, eddig ismeretlen óriásanakonda-faj bukkant elő a tudósok előtt...

MA 20:02

Az MI nem váltja ki az embert, mégis minden PC-be költözik

🤖 A Lenovo vezérigazgatója, Yuanqing Yang szerint 2026 végére a vállalati piacra szánt számítógépek fele már MI-alapú lesz...

MA 19:49

Az első vészhelyzeti ISS-evakuálás: bajba jutott űrhajósok hazatérnek

🚀 Négy űrhajós térhet vissza a Földre először kényszerű evakuálás miatt, miután egyikük rejtélyes, súlyos egészségügyi problémával küzd az ISS-en...

MA 19:34

Az Ariane–6 újrafelhasználása: Európa Frankenstein-rakétája?

Az európai űripar évtizedekig a hagyományos rakéták egyszer használatos, eldobható modelljéhez ragaszkodott, miközben a világban egyre nagyobb hangsúlyt kapott az újrahasználat...

MA 19:18

Az év, ami nem négyzetszám, mégis izgalmas: 2026 matematikai titkai

🧠 Érdemes megérteni, hogy bár a 2026-os év első ránézésre nem tűnik rendkívülinek, számos matematikai érdekességet rejt...

MA 19:01

Az eddigi leglassabb Windows? A Windows 11 legnagyobb bakijai

A legtöbb felhasználó szerint a Windows 11 nemcsak tele van felesleges funkciókkal, amelyeket nehéz kikapcsolni, hanem teljesítményben is nagy csalódást okoz...

MA 18:50

A kihalt dinoszauruszok és a szunnyadó fekete lyuk rejtélyei

🦖 Boldog új évet! Idén is akadnak meglepő felfedezések: például hogy a vöröshajúak hajpigmentje különleges, és egy regeneratív nanotechnológia képes lehet védeni az agyat...

MA 18:33

Az iLO 6-ban ez változik, ha Essentialsról Advancedre lépsz

Sokan megszokták, hogy az iLO Advanced funkcióit használják a HPE szervereken, de vannak rendszerek, amelyek csak az alap Essentials kiadással érkeznek...

MA 18:19

Az okosszemüvegek forradalma: a CES 2026 legütősebb modelljei

👓 Az idei CES kiállításon Las Vegasban az okosszemüvegek vitték a prímet, soha nem látott választékban...

MA 17:49

Az ír útlevélbotrány: 13 ezer hibás okmányt hívnak vissza

Írország külügyminisztériuma csaknem 13 000 útlevelet hív vissza, mert egy szoftverfrissítés hibája miatt hibásan nyomtatták ki azokat...

MA 17:33

A kialvatlanság éveket rabol az életedből

🛍 Érdemes megvizsgálni, milyen komoly következményei lehetnek a kevés alvásnak. Rendszeresen kevesebb mint hét órát aludni nemcsak fáradttá tesz, hanem években mérhetően megrövidítheti az életedet...

MA 17:18

Az űróriás Pandora hamarosan a rejtélyes exobolygók nyomába ered

🚀 A Pandora nevű, hűtőszekrénynyi műhold minden eddiginél pontosabban vizsgálja majd a Naprendszeren túli bolygókat...

MA 17:02

A bitcoin 2050-re 2,9 millió dollárt érhet – veri az aranyat?

💵 A VanEck alapkezelő szerint a bitcoin elképesztő, 2,9 millió dolláros (kb...

MA 16:50

Az űrállomás első orvosi mentése: ki a beteg űrhajós?

A NASA váratlanul, néhány nappal a tervezett időpont előtt hazahozza a Nemzetközi Űrállomás négyfős legénységét az egyik űrhajósnál fellépő egészségügyi probléma miatt...

MA 16:17

Az iPhone Air 2: szebb kijelző, nagyobb akku – de kinek kell?

📱 Az Apple hamarosan újít az iPhone Air-szérián. Bár a jelenlegi modell nem váltotta be igazán a vállalat reményeit, a pletykák szerint 2027-ben jöhet az iPhone Air 2...

MA 16:04

Az elegáns Goldring GR3 hódít, de egy dolog beárnyékolja

🎧 Érdemes észben tartani, hogy a Goldring hosszú kihagyás után, mintegy húsz év elteltével tér vissza a lemezjátszók világába, méghozzá egy olyan készülékkel, amely egyenlő arányban kínál kényelmet, minőséget és látványos megjelenést...

MA 15:49

Az életért folyik a harc a Fülöp-szigeteki lerakóomlás után

A Fülöp-szigeteki Cebu városában már napok óta tart a küzdelem a Binaliw nevű hulladéklerakó összeomlása után, ahol a mentők versenyt futnak az idővel, hogy rátaláljanak a több mint harminc eltűnt dolgozóra...