Mennyi ritkaföldfém áll még a rendelkezésünkre?
Eddig mintegy 4,5 millió tonna ritkaföldfém került ki a földből, és jelenleg 90,9 millió tonnára becsülik a Föld teljes tartalékát – a mai kibányászási tempó mellett ez 60–100 év múlva teljesen elfogyhat. Más szóval, nem maguk a ritkaföldfémek ritkák, hanem nagyon nehéz belőlük kinyerni a hasznos anyagot, hiszen rendkívül alacsony koncentrációban találhatók, gyakran más elemekkel keverten.
Környezetpusztító bányászat, lassan szűkülő források
A jelenlegi kitermelés lassú, rengeteg energiát igényel, és súlyosan károsítja a környezetet. A bányászat során savas és radioaktív hulladék keletkezik, a talajba mérgező vegyszerek szivárognak, és a végén tonnaszámra marad vissza a mérgező melléktermék. Justin Wilson, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) professzora szerint mihamarabb tisztább és hatékonyabb eljárásokra van szükség: ezért kutatja laboratóriuma, hogyan lehetne újrahasznosított elektronikai hulladékból ritkaföldfémeket kinyerni. Ezért optimista, feltéve, hogy a kutatásokra továbbra is jut elegendő támogatás.
Hol találhatók a legnagyobb készletek?
A világ ritkaföldfém-kitermelésének túlnyomó többsége Kínából származik, hiszen ott alakult ki a legfejlettebb bányászati technológia. Az Egyesült Államok vezető forrása a Mountain Pass – Kalifornia déli részén –, de a növekvő globális kereslet miatt mindenhol újabb lelőhelyeket keresnek. Az ismert készletek zömét most is Kína birtokolja, őt követi Brazília, India és Ausztrália.
A valós nehézség: kinyerés, tisztítás és környezetszennyezés
Bár a ritkaföldfémek egyébként gyakoribbak, mint például az arany vagy a platina, kitermelésük szinte mindig rendkívül összetett folyamat. A nyílt felszíni bányászat során előbb a felszínre hozzák az ércet, majd kémiai fürdőkben választják külön belőle a szükséges anyagokat, miközben mérgező vegyszerek juthatnak a talajvízbe. Az utólagos vegyi feldolgozás tovább növeli az ökológiai lábnyomot, mivel minden tonna ritkaföldfém után ezerszer több mérgező hulladék keletkezik.
Ha nem lépünk időben, modern világunk egyik alapja egyszerre környezeti és nyersanyag-válságba sodródhat.
