Lényeges szempont, hogy
A legfrissebb kutatások szerint az Egyesült Államokban a jelenlegi adatközpont-építési ütem évente 24–44 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásához vezethet 2030-ra. Ez nagyjából 5–10 millió autó közlekedésével egyenértékű. Ezzel szemben a vizet sem kíméli a technológiai fejlődés: évente 731–1125 millió köbméter, vagyis körülbelül 6–10 millió amerikai háztartás vízfogyasztásának megfelelő mennyiség vész el. Ennek alapján megállapítható, hogy az MI-ipar 2030-ra a nettó zéró kibocsátási célt csak óriási, bizonytalan karbonkredit-vásárlással vagy vízvisszapótlási programokkal érhetné el.
Hol érdemes valóban adatközpontot építeni?
Az adatközpontok helyének kiválasztása kulcsfontosságú. Jelenleg túl sokat építenek olyan vízhiányos régiókban, mint Arizona vagy Nevada, miközben az adatközpontok önmagukban is rengeteg vizet fogyasztanak. A kutatók szerint, ha a fejlesztők inkább kevésbé vízhiányos államokat választanának, és optimalizálnák a hűtési rendszereket, akár 52 százalékkal is csökkenthetnék a vízfelhasználást.
Ezzel szemben például Virginia már most is a világ egyik legnagyobb adatközpont-gyűjtőhelye, több mint 600 létesítménnyel, ami lassan szétfeszíti a helyi hálózatokat. Lényeges szempont, hogy nemcsak a víz, hanem az áram strukturális forrása is számít: a megújuló energiaforrásokra jobban támaszkodó államokban, mint New York, alacsonyabb a szén-dioxid-lábnyom.
Fenntartható jövő és megoldások
A kutatók modellje szerint a legkedvezőbb elhelyezési stratégiát középnyugati államok, például Montana, Nebraska, Dél-Dakota és Texas jelentik, ahol egyszerre lehet minimalizálni a szén-dioxid- és vízkibocsátást.
Emellett az új technológiák, például a fejlett folyadékhűtés vagy a hatékonyabb szerverkihasználtság tovább csökkentheti az ökológiai terhelést, akár 29 százalékkal kevesebb vízfelhasználással és 7 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással.
Ennek alapján megállapítható, hogy a most épülő adatközpontok helye és technológiája dönti el, hogy az MI az éghajlatvédelem előmozdítója vagy újabb környezeti teher lesz.
