
Egyedülálló anyag és kézzel készült megoldások
A Hagenes-kódekként ismert könyv két dupla pergamenlapból áll, amelyeket fókabőrrel vontak be — a bőrön még ma is látszanak a szőrszálak. A szöveg latinul íródott, nyolc középkori liturgikus éneket tartalmaz hangjegyekkel. Ezek között találhatunk Szűz Máriát dicsőítő, illetve a Mindenszentek ünnepére írt éneket is, bár több oldal hiányzik a kötetből. A Hagenes család szerint a könyv eredetileg egy templom vagy kolostor tulajdona lehetett.
Helyi készítés, szokatlan megjelenés
A kézírás egyszerű, nyers stílusa és a házilag készült könyvkötés arra utal, hogy helyi norvég kézműves dolgozott rajta. Még a könyvet összetartó bőrszíjat is szarvasbőrből készíthették. A fókabőrös kötés, amelyen még mindig apró szőrszálak állnak, a középkori Norvégiában páratlan, bár Skandinávia más részein ritkán előfordul.
Skandináv fókabőr-könyvek és viking kori kereskedelem
Francia ciszterci szerzetesek több középkori könyve is fókabőrbe volt kötve, és a DNS-vizsgálatok alapján ezek a bőrök Skandináviából, Dániából, Skóciából, Grönlandról vagy Izlandról származtak. A 13. században az ilyen bőröket gyakran kereskedelmi útvonalakon szállították, és nem ritkán tizedként is eljutottak Angliába vagy Belgiumba.
A legrégebbi norvég fennmaradt könyv?
A Hagenes-kódex helyi készítésre utal, ami rendkívül ritka. További vizsgálatok döntik el, hogy valóban ez-e Norvégia legrégebbi könyve. A kötet egyszerűsége adja különlegességét: megőrizte azokat a korai könyvkészítési tradíciókat, amelyek mára teljesen eltűntek.
