Meglenne a kvantummechanika képzetes számok nélkül?

Meglenne a kvantummechanika képzetes számok nélkül?
A kvantummechanika alapjaiban rengette meg a fizikai világképünket, amikor száz évvel ezelőtt megmutatta, hogy az atomi és szubatomi részecskék egészen más szabályok szerint működnek, mint ahogy addig hittük. Azóta a kvantumelmélet látványos sikereket ért el, legyen szó a hidrogénatom fénykibocsátásának vagy elnyelésének, netán az elektronok viselkedésének pontos leírásáról. Mégis, a fizikusokat azóta nyomasztja egy furcsa matematikai eszköz: a képzetes egység, azaz az i, ami a −1 négyzetgyökeként jelenik meg. Sokan felvetették, mennyire van erre valódi szükség, vagy mindez csupán kényelmi okokból került be a kvantumvilág leírásába.

Az i, ami beépült a fizika szívébe

A kvantummechanika történetének hajnalán Erwin Schrödinger megalkotta azt a híres egyenletet, amely meghatározza az úgynevezett hullámfüggvény időbeli változását. Ez foglalja magába az összes lehetséges kvantumállapotot, s ezzel együtt a hullámfüggvény maga is komplex számokból – azaz valós és képzetes részekből – áll. Schrödinger maga sem volt maradéktalanul elégedett a képzetes számokkal, titkon remélte, hogy egyszer majd teljesen valós számokból is fel lehet építeni a kvantumelméletet. Noha az i bekerült a fizika központjába, a következő generációk már természetesnek vették a használatát.

Egészen 2021-ig úgy tűnt, mindez eldőlt, hiszen kutatók akkor egy látványos kísérlettel úgy vélték bebizonyítani: lehetetlen elhagyni a komplex számokat anélkül, hogy elvesznének a kvantummechanika „furcsa” eredményei.

Tulipánmánia, lehetetlen értékek – és komplex számok

Érdemes kiemelni, hogy a komplex számok a tudományban régi „idegenek”. Már a 17. századi holland tulipánőrület idején René Descartes is képzetes megoldásokat kapott egyenleteire, és csak később vált nyilvánvalóvá, hogy ezek a „lehetetlen” értékek (a + ib alakú számok) számos tudományterületen jól használhatók: például a geometriában vagy a jelfeldolgozásban.

A kvantumvilágban a hullámfüggvénybe oltott komplexitás magától értetődőnek tűnt: a hullámok összeadódhatnak vagy kiolthatják egymást, a komplex számok pedig természetesen leírják ezt a dinamikát – a valós és képzetes részek együttese vektorként kezelhető a síkon, s az i-vel szorzás például mindig pontosan 90 fokkal fordítja el a vektort.

Noha időről időre akadtak, akik próbálkoztak csupán valós számokon alapuló alternatív kvantumelmélettel, ezek általában sokkal bonyolultabbak és nehézkesebbek voltak, mint az eredeti.

Kísérletek, amelyek mindent eldönthetnek?

2021-ben izgalmas mérföldkőhöz érkezett a vita: Marc-Olivier Renou, Nicolas Gisin és csapatuk „Bell-teszt” alapú kísérlettel próbálták eldönteni, lehet-e a valós számokkal teljesen felépíteni a kvantumelméletet. Bell-tesztek során összefonódott részecskék (általában fotonok) állapotait vizsgálják, és két vagy több laboratóriumban összehasonlítják az eredményeket – így próbálják meghaladni a klasszikus fizika korlátait.

Gisinék kísérletében több különálló részecskeforrással és három mérő résztvevővel (Alice, Bob és Charlie) olyan korlátokat vezettek be, amelyek valós számokon alapuló elméleteknél szorosabbak, mint a komplex esetben. Egy kínai kísérleti csoport mérési eredménye azonban messze túlment a valós számokkal megengedett határon – úgy tűnt, tényleg nélkülözhetetlenek a komplex számok a kvantumvilágban.


Megdől a komplex számok egyeduralma

Noha a korábbi eredmények szinte véglegessé tették volna a komplex számok szükségességét, idén fordulat történt: német és francia kutatócsoportok, köztük Timothée Hoffreumon és Mischa Woods, megmutatták, hogy több matematikai lehetőség is adódik arra, hogyan kombináljuk az összefonódott állapotokat leíró vektorokat. Az előző kísérletekben használt „tenzorszorzat” szabályt helytelennek tartották a valós számokon alapuló elmélet esetén, és alternatív összefonódási szabályokat vezettek be. Ezekkel sikerült megőrizni a kvantumelmélet összes előrejelzését pusztán valós számokkal is – vagyis az i formálisan kiiktatható.

A MI-alapú kvantumszámítástechnika is épp most mutatta meg, hogy komplex számok nélkül is működtethetők kvantumalgoritmusok, ahogy azt a Google Quantum AI kutatója, Craig Gidney is igazolta.

Mi a természetesebb: egyszerűség vagy bonyolultság?

Összefoglalásként megjegyezhető, hogy míg elméletileg a kvantummechanika leírható pusztán valós számokkal – persze új matematikai trükkök árán –, a komplex számok (és az i) továbbra is a legrövidebb, legelegánsabb utat nyújtják a megoldások felé. Még azok a kutatók is, akik kiiktatták a komplex számokat, belátják: csupán „utánozzák” a képzetes számok által kínált forgatásokat, vagyis a kvantumelmélet szíve mélyén minden valószínűség szerint továbbra is ott dobog az i.

A filozófia így ismét felteszi a kérdést: miért illeszkedik ennyire természetesen a fizika legmélyebb elméletébe a komplex matematika? És vajon egyszer tényleg sikerülhet-e egy még természetesebb, valós számokra épülő, ugyanilyen elegáns kvantumelméletet alkotni? A tudomány tehát egyelőre tovább keresi az igazi választ.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te kicserélnéd a komplex számokat valós számokra, ha bonyolultabb lenne az eredmény?
  • Szerinted mindig az egyszerűbb magyarázatot kellene választani a tudományban?
  • Van olyan matematikai fogalom, amit szíved szerint kihagynál a fizikából?


Legfrissebb posztok

MA 13:09

Az aranyvécé: a kapitalizmus trónja eladó

🚿 Maurizio Cattelan híres arany vécéje, az Amerika (America), hamarosan árverésre kerül a Sotheby’s-nél...

MA 12:19

Az otthoni robot, amely majdnem annyiba kerül, mint egy autó

Ez a robot 168 cm magas, tömege pedig nagyjából egy golden retrieveréhez hasonlítható, ára pedig majdnem egy új, olcsó autóéval vetekszik...

szombat 14:24

Tévedhetetlen szakértők? Az előrejelzések meglepő valósága

I. Egy szakértő a szakértőkről Pontosítsunk, mivel mi nem vagyunk szakértők, hogy a jövőt megjósoljuk: eddig általában ebből nem sok jó sült ki...

MA 16:41

Az év VPN-akciója: a Proton VPN Plus most potom pénzért

Most elképesztő áron lehet beszerezni a Proton VPN szolgáltatását: két évnyi hozzáférés a VPN Plus csomaghoz mindössze 21 400 forintért, ami havonta alig 890 forintba kerül...

MA 16:31

Az akkurendszerek titkos hőse: a grafit forradalma

A grafit, amely a lítiumion-akkumulátorok egyik fő alkotóeleme, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az energiatárolás és az ellátási láncok szempontjából...

MA 16:22

Az új nanorészecskék forradalmasíthatják az mRNS-vakcinák működését

🚀 A MIT kutatóinak legújabb fejlesztése lehetővé teheti, hogy az mRNS‑alapú oltások már jóval kisebb dózisban is ugyanolyan hatékonyak legyenek, miközben jelentősen csökkenhet egy adag előállítási költsége is...

MA 16:11

Az ember, aki megfejtette a DNS titkát – James Watson meghalt

James Dewey Watson, a DNS kettős spiráljának egyik felfedezője, 97 éves korában hunyt el egy New York-i hospice-ban...

MA 16:01

Az OpenAI-t újabb öngyilkossági perek sújtják a ChatGPT miatt

🚧 Újabb perek az OpenAI ellen Hét család nyújtott be keresetet az OpenAI ellen, mert szerintük a cég GPT-4o modelljét idő előtt, megfelelő biztonsági vizsgálatok nélkül tette elérhetővé...

MA 15:51

Az óriási Meta-terv: nincs meg rá a pénz

💰 A Meta ambiciózus tervet jelentett be: 2028-ig 600 milliárd dollárt fektetne amerikai infrastruktúrába és munkahelyteremtésbe, elsősorban adatközpontok építésével...

MA 15:43

Felgyorsul az űrverseny, Kanada és India is beszáll az új rakétákkal

🚀 A NASA igencsak kedvező üzletet kötött a Blue Originnel: a Mars felé tartó ESCAPADE küldetés indításáért mindössze 7,2 milliárd forintot fizetnek...

MA 15:30

Az új dán terv: tilos lesz a közösségi média 15 év alatt

Dánia kormánya bejelentette, hogy betiltaná a közösségi média használatát a 15 év alatti gyerekek számára...

MA 15:21

Az életkor-ellenőrzés bekeményít: jön az adatvédelem nagy tesztje

Olaszország és Ausztrália a brit mintát követve hamarosan kötelező életkor-ellenőrzést vezet be minden felnőtt tartalmat kínáló weboldalon...

MA 15:10

EPaxos: Egyszerűbb és megbízhatóbb konszenzus a túlélésért

A legtöbb elosztott rendszer a Paxos protokollra épül, ahol egyetlen vezető diktálja a sorrendet...

MA 15:02

Tíz év telt el a párizsi egyezmény óta, visszalépnek az éghajlati vállalásokból

2025-ben tíz éve született meg a párizsi klímaegyezmény, amelyben a világ országai együttesen vállalták, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2°C alatt, lehetőleg 1,5°C alatt tartják...

MA 14:51

Még mindig amerikaiak kezelik az adatainkat?

Az Európai Unióban egyre többet beszélnek arról, hogy az adatok valóban ott maradnak-e, ahol kellene...

MA 14:41

Elon Musk lehet az első ezermilliárdos, elképesztő bónuszt kap

🚀 A Tesla részvényesei egyértelmű többséggel elfogadták Elon Musk történelmi fizetési csomagját, amely akár közel 365 000 milliárd forint (1 billió dollár) is lehet, ha a cég teljesíti a kitűzött mérföldköveket...

MA 14:32

Az ősi eszközök 300 ezer éve változatlanok

Kenya szívében, a Nomorotukunan nevű lelőhelyen régészek egymásra rakódó rétegekben találtak kőeszközöket, amelyek 300 000 évet ölelnek fel, egy olyan időszakban, amikor a környezeti változások drámai méreteket öltöttek...

MA 14:21

Az űrszemét miatt rekedtek kínai űrhajósok a világűrben

🚀 Kínai űrhajósokat fenyegetett a napokban az űrszemét, miután egy ismeretlen tárgy nekiütközött a Shenzhou–20 űrhajónak, amely visszaszállította volna őket a Földre a Tiangong űrállomásról...

MA 14:12

Az óriási készpénzhegy most a Berkshire javára billenti a Wall Streetet

A Berkshire Hathaway szárnyal, miközben az MI-pánik lenyomja a piacot A Berkshire Hathaway részvényei 4,5%-kal emelkedtek a héten, miután a vállalat erős harmadik negyedéves eredményeket közölt, jóllehet az amerikai piac általánosságban gyengélkedett...