Rejtett csatornák a jégtakaró alatt
A vizsgálat a Kelet-Antarktisz területén található Fimbulisen jégtáblát vette górcső alá. A kutatók észrevették, hogy a jégtábla alsó felszínének formája meghatározza, hogyan kering a tengervíz alatta. Ahol mély csatornák húzódnak, ott sajátos vízkeringések alakulnak ki, amelyek miatt a melegebb víz folyamatosan a jéghez préselődik, és ez drámai módon felgyorsítja az olvadást.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyes csatornákban akár tízszeresére is nőhet az olvadási sebesség. A jégtábla szerkezete így önmagában meghatározhatja, hol gyűlik össze a hő, és milyen károkat okozhat. Ahogy Tore Hattermann, a kutatás vezetője kiemelte: a jég alatt futó csatornákban már kisebb hőmérsékleti eltérés is képes nagymértékű olvadást előidézni, ami hosszabb távon az egész tábla stabilitását veszélyeztetheti.
Új módszerek a rejtett folyamatok feltárására
A kutatók nagy felbontású, részletes térképeket és számítógépes szimulációkat vetettek be, hogy megértsék, miként hatnak ezek a csatornás alakzatok az olvadás ütemére. Ezt követően a régebbi helyszíni mérésekkel is összevetették az eredményeket, hiszen csak így lehet pontosan modellezni a felszín alatt zajló folyamatokat, amelyeket a hagyományos mérések nehezen érnek el. Hattermann több száz napot töltött az Antarktiszon, hogy a jégen dolgozva a helyszínen és a laboratóriumban gyűjtött adatokat összevesse.
Miért veszélyes a gyorsabb olvadás?
Ha a jégtáblák alatt futó csatornák egyre mélyebbek és szélesebbek lesznek, a tábla egyes részei egyenetlenül vékonyodhatnak el, ettől az egész szerkezet elvesztheti tartóerejét. Amint ezek a jégtáblák már nem tartják vissza megfelelően a szárazföldi jeget, az gyorsabban a tengerbe csúszhat, világszerte újabb tengerszint-emelkedéshez vezetve.
A kutatók kiemelik, hogy ez a jelenség még a „hidegnek” tartott kelet-antarktiszi területeken is komoly problémákat okozhat. Az eddigi éghajlati modellek ezt a folyamatot nem veszik kellőképpen figyelembe, vagyis alábecsülhetik a valós kockázatot. A változások nemcsak a part menti városok tervezését, hanem magukat az óceáni áramlásokat és az Antarktisz körüli tengeri élővilágot is érinthetik, mivel a beáramló olvadékvíz átalakítja a tenger ökoszisztémáját.
