Meghökkentő hasonlóság a modern szúnyogokkal
A felfedezés fő szenzációja, hogy ez a 99 millió éves példány elképesztően hasonlít a ma élő szúnyoglárvákra. Ez szöges ellentétben áll a korábbi időkből ismert szúnyogmaradványokkal, amelyek szokatlan alkatúak voltak, és már nem mutathatók ki a mostani fajokban. A Cretosabethes primaevus a ma is létező Sabethini csoportba tartozik, míg a korábban ismert, felnőtt szúnyogfosszíliák egy eltérő, rég kihalt ág, a Burmaculicinae képviselői voltak.
A szúnyogok rejtélyes eredete
A legősibb szúnyogfosszíliák eddig a jura időszakig vezették vissza a szúnyogok kialakulását, körülbelül 201–145 millió évvel ezelőttre. Ugyanakkor az új eredmények arra utalnak, hogy a szúnyogokon belül már a jura idején is jelentős diverzitás létezett, és a lárvák morfológiája azóta is szinte változatlan. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig tudtunk a szúnyogok evolúciójáról.
Szerencsés véletlen a borostyánban
A Cretosabethes primaevus lárvája valószínűleg apró vízgyűjtőkben – például faágak vagy levelek közötti kis pocsolyákban – élt, ahogy mai rokonai is. Hogy egyetlen gyantacsepp épp ebbe a parányi vízbe hullva őrizze meg az évmilliók során, szinte csodával határos. Nem véletlen, hogy borostyánban főként földön élő vagy repülő rovarokat találnak, például pókokat, bogarakat, hártyásszárnyúakat és igazi legyeket, így ez a szúnyoglárva valódi evolúciós főnyeremény.
