Elképesztő patkánypopuláció-robbanás
A norvég patkányok és a házipatkányok száma elképzelhetetlen magasságokba emelkedett. A helyiek már apokaliptikus méretű invázióról beszélnek. Ezek közül a norvég patkány az, amelyik New York Cityben is ismerős vendég: gyors, fürge, hatalmasakat ugrik, nem ritka, hogy eléri a 180 centimétert is. Amikor már puszta kézzel kell őket elkapni, egyértelmű, hogy rendszerszintű problémáról van szó.
Elszaporodásukat az is segíti, hogy Idahóban úgynevezett Dillon-szabály van érvényben, ami azt jelenti, hogy csak az állam adhat felhatalmazást a helyi intézkedésekre – a jogszabályokban azonban egyetlen szó sincs a patkányokról. Nincs helyi ügynökség, amelynek feladata lenne a védekezés, így mindenki magára van utalva.
Politikai bénultság és elszalasztott lehetőségek
Steve Berch képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, Rodents of Unusual Size Act (Rendkívüli méretű rágcsálók törvénye) néven. A cél az volt, hogy lépéseket lehessen tenni a kártevők ellen. Elfogadása azonban már azon elbukott, hogy 13 helyi képviselő, akik szintén patkányok által sújtott területeken laknak, nemmel szavazott. Mindössze négy szavazat hiányzott a többséghez.
Berch szerint elképzelhető, hogy az elutasítás mögött az a félelem rejtőzik, hogy az állami irtás ártana a magánvállalkozóknak. Pedig az állam a jövőben inkább szerződne ezekkel a cégekkel, mintsem bezárná őket. A lényeg, hogy minél előbb legyen közös stratégia, mert különben a rágcsálók egész Idahót elárasztják.
Mindenki ráfizet, de nincs megoldás
Ryan Davidson, Ada megyei biztos gyerekkorában még nem találkozott patkányokkal, ma viszont már a közösségi oldalakon is sorra bukkannak fel a lakossági posztok hatalmas példányokról. A politikusok próbálnak kiutat találni: lehetséges, hogy szavazással döntenének új adókról, amelyekből központilag szervezett irtást finanszíroznának, ahogy a szúnyogirtás is működik.
Addig is a lakosok kénytelenek a saját pénztárcájukra hagyatkozni: az irtás vagy elriasztás gyakran milliós tétel, ráadásul, ha nem sikerül felszámolni az okot (például az öntözőcsatornák jelentette menekülőutat), hiába a befektetés, néhány hónap múlva elölről kezdődhet a küzdelem.
Elképzelhető, hogy a vándorlás az oka
Sok helyi politikus szerint a patkányprobléma az ideköltözőkkel – főleg kaliforniaiakkal, oregoniakkal, washingtoniakkal – jelent meg, akiket minden bizonyíték nélkül tettek felelőssé a rágcsálókért. A norvég patkányokat már Washingtonban is látták, a házipatkányok pedig főleg meleg éghajlaton érzik otthon magukat. A Treasure Valley öntözőcsatornái is könnyen átjárható folyosót jelentenek a patkányoknak, ezért sokan már „eagle-i patkányoknak” becézik a helyi populációt.
A helyi önkormányzatok tehetetlenek: az új törvényhozási ülésszakot várják abban a reményben, hogy végre segítséget kapnak, mert addig csak tovább nő a fenyegetés.
