Komoly támogatás, komoly félelmek
Jogvédő szervezetek, például a Human Rights Watch, az Electronic Frontier Foundation és a Privacy International szerint az egyezmény számos visszaélési lehetőséget rejt magában. Aggályaik szerint a konvenció túl tágra szabja az elektronikus megfigyelés lehetőségét az online bűnözés elleni fellépés címén, és tömeges megfigyelést, illetve a szólásszabadság korlátozását teheti lehetővé, elegendő emberi jogi biztosíték nélkül. Ez az álláspont azokat sem lephette meg, akik rendszeresen követik az ilyen jogvédő szervezetek véleményét.
Még a nagyvállalatok is aggódnak
Meglepő módon a Cisco is felsorakozott a kritikusok mellé: Eric Wenger, a cég technológiapolitikai igazgatója már augusztusban figyelmeztetett, hogy az egyezmény jelenlegi formájában nem védi kellően az alapvető emberi jogokat, és veszélyt jelenthet a jogállamiságra. Jogvédők és adatvédelmi szervezetek emiatt több országot is lebeszéltek az aláírásról. Ennek ellenére az ENSZ közleménye szerint szombatig 72 ország már csatlakozott – köztük Kína, Ausztrália, Spanyolország, Peru, Dél-Afrika és Irán is.
Döntő részletkérdések
A fő áttörésnek a digitális bizonyítékok országhatárokon átívelő megosztását tartják, ami eddig komoly akadályt jelentett a kibertámadások büntetőeljárásainál. Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint az egyezmény áttörést hozhat, de hangsúlyozta: valódi változás csak akkor lesz, ha az országok ratifikálják, törvénybe iktatják, és ténylegesen alkalmazzák a szabályokat. Egyelőre a nemzeti jogalkotás még előttük áll – vagyis a veszélyek és a lehetőségek továbbra is együtt járnak az ENSZ kibertörvényével.
