
Az MI mint kézenfekvő magyarázat
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a világ legismertebb vállalatai – a technológiai óriásoktól kezdve a repülőtársaságokon át a szolgáltatócégekig – sorra jelentik be: az MI fokozott alkalmazása miatt bocsátják el dolgozóikat. A Salesforce például saját fejlesztésű MI-ügynökével, az Agentforce-zal csökkentette a bejövő ügyfélszolgálati kérések számát, így mérnöki állásokat szüntetett meg. Az Accenture már a dolgozók MI-képzésének elmaradása esetén is gyors elbocsátásokat vezetett be. Az olyan fintech cégek, mint a Klarna, vagy a népszerű nyelvtanuló alkalmazás, a Duolingo is inkább az MI-hatékonyságnövelésre hivatkoznak, amikor csoportos elbocsátásokról döntenek.
Mégis, a szakértők inkább úgy látják: az MI felhasználása gyakran csak ürügy, amelyet a cégek kihasználnak, hogy elfedjék a valódi üzleti okokat. Ezek között sokszor ott van a járvány alatt túlzó mértékben túlfoglalkoztatott állomány leépítése vagy a piaci konszolidáció, anélkül, hogy nyíltan beismernék a korábbi hibás döntéseiket. Sok vállalat az MI-ről szóló marketinggel próbál innovatívnak, haladónak tűnni, miközben az átalakítás valódi okai ritkán átláthatók.
Az elbocsátások mögötti valódi motivációk
Az Oxford Internet Institute munkatársa, Fabian Stephany szerint a legtöbb nagy cég valójában nem elsősorban az MI által elért hatékonyságnövekedés miatt bocsátja el dolgozóit, hanem mert ez jó ürügy a nehéz döntések elmaszkolására. Ráadásul így úgy tűnhet, hogy élen járnak az MI-használatban, miközben a zavaros üzleti múlt helyett inkább a jövő felé fordulnak.
Kiemelte: számtalan cég – például a Duolingo vagy a Klarna – azért szabadult meg munkavállalóitól, mert a világjárvány idején megnövelt, fenntarthatatlan létszámot tartottak fenn. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a vállalatok így egyszerre érik el az optimálisabb működést, és a felelősséget is rákenhetik a mesterséges intelligencia forradalmára.
Mindezek mellett gyorsan terjed az aggodalom: a dolgozók világszerte egyre jobban féltik az állásaikat, hiszen a cégek többé-kevésbé nyíltan jelentik be, hogy az MI miatt bocsátanak el embereket. Ez csak növeli az MI technológiával kapcsolatos bizonytalanságot és frusztrációt.
Mi történik valójában az álláspiacon?
A félelmekkel ellentétben a legfrissebb statisztikák nem igazolják a tömeges MI-miatti elbocsátásokat. A Yale Egyetem kutatása szerint az Egyesült Államokban alig változott a munkahelyek eloszlása a ChatGPT (ChatGPT) 2022-es megjelenése óta. Elemzésük szerint az MI terjedése jóval kisebb munkaerőpiaci átrendeződést okozott, mint a számítógépek vagy az internet bevezetése idején.
A New York-i jegybank felmérései is ezt erősítik meg: 2025-ben a szolgáltató cégek 40%-a, a gyártóvállalatoknak pedig 26%-a használ valamilyen MI-megoldást, de csak elenyésző hányaduk bocsátott el emiatt munkavállalókat. Mindössze a szolgáltató cégek 1%-a indokolta elbocsátásait MI-használattal, ráadásul egyre többen inkább átképezik vagy új pozíciókba helyezik át az embereket az MI révén.
Valóban félni kell az MI-től?
Fabian Stephany szerint továbbra sincs bizonyíték arra, hogy az MI valóban tömeges munkanélküliséget okozna. A strukturális munkanélküliség, vagyis amikor a technológiai fejlődés miatt végleg eltűnnek bizonyos munkakörök, jelenleg még nem fenyeget valósan senkit. Hasonló félelmek száz évek óta újra és újra felbukkannak – az ipari forradalmak, vagy éppen a számítógépek elterjedése idején.
A tapasztalat mégis azt mutatja: a gépek és technológiák fejlődése végül mindig új munkaköröket, új iparágakat teremt. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy lesz például olyan foglalkozás, mint az influenszer vagy az applikációfejlesztő?
Mindezt figyelembe véve, az MI tömeges elterjedése egyelőre inkább csak kényelmes magyarázat és marketingfogás, nem pedig a jelenleg is zajló tömeges elbocsátások valódi oka. Az igazi veszélyt továbbra is az jelenti, ha a cégek nem őszinték az alkalmazottaikkal és a piacukkal szemben – hiszen akkor valóban az MI válhat a félelmek igazi forrásává.