Az űr rejtett ritmusa: MI segít lehallgatni a gravitációs hullámokat?
A világegyetem tele van rendkívül pontos kozmikus órákkal: a pulzárok rádiójeleket bocsátanak ki precíz rendszerességgel, mintha csak egy állandó ketyegés lenne az űrben. Ezeket a Földön működő rádióteleszkópok figyelik, hogy feltérképezzék a világmindenség állapotát. Ha valami, amit puszta szemmel nem látunk — egyfajta kozmikus szellem — eltorzítja a téridőt a pulzár és a Föld között, a pulzárok rádióimpulzusainak ritmusa kissé megváltozik. Ez az eltérés nem véletlenszerű, hanem több pulzárnál, bizonyos égterületeken hasonlóan jelentkezik, mintha hullámzó fodrozódás söpörne végig a galaxisokon.
2023-ban több nemzetközi kutatócsoport, például az amerikai NANOGrav és európai kollégáik komoly bizonyítékot találtak nanohertzes frekvenciájú gravitációs hullámokra: ezeknek az időtartama hónapoktól évekig terjed, hullámhosszuk pedig több fényév. A mérések szerint a nyom, amit ezek a hullámok hagynak, már statisztikailag szignifikáns volt, de még nem érte el azt az 5 szigmás biztosságot (5-szörös szórásnyival valószínűbb a véletlennél), amit a részecskefizikában a felfedezéshez kérnek. Még így is úgy tűnik, közel állunk az első biztos detektáláshoz.
Van értelme ütős ritmust keresni az űrben?
A nanohertzes gravitációs hullámok eredete nehéz kérdés. Két fő ok merül fel: a kozmikus infláció idején, az univerzum legkorábbi pillanataiban keletkezett hullámok; vagy szupernagy tömegű fekete lyukak kettősei, amelyek akkor jönnek létre, amikor galaxisok összeolvadnak. A gond csak az, hogy a pulzárok időzítési anomáliái – szaknyelven: korrelációs mintázatai – mindkét esetben nagyon hasonlóak.
Hideki Asada és Shun Yamamoto, a Hirosaki Egyetem kutatói viszont kidolgoztak egy új módszert, amely az ún. beat-jelenségre épül. Ha két, egymáshoz közel lévő szupernagy tömegű fekete lyuk kettőse szinte azonos frekvenciájú hullámokat bocsát ki, ezek a hullámok egymást erősítve és gyengítve különleges lüktetést (beatet) hozhatnak létre, ahogy az akusztikában is hallani. Ezt a lüktetést a pulzárok jelmintázatának apró változásaiban lehetne kimutatni. Ha ez a jelenség jelen van, az azt jelenti, hogy nem kozmikus háttér – tehát nem az infláció – hanem konkrét, közelben lévő fekete lyuk kettősek okozzák a hullámokat.
Figyeljük a következő hullámot
Ha a jövőbeli adatok végleg igazolják a gravitációs hullámokat, Asada szerint a következő nagy kérdés az lesz, honnan származnak ezek a rejtélyes impulzusok. Az általuk javasolt lüktetésalapú módszer már akár néhány éven belül segíthet eldönteni: az egész univerzum születésekor indult hullámokat hallunk, vagy kozmikus fekete lyukak lüktetését veri vissza az MI által kiolvasott égi ritmus?
A dróntechnológia új korszakába lépett, amikor a BRINC bemutatta legújabb fejlesztését, a Guardian nevű, kifejezetten rendőrségi célokra szánt drónt...
😴 Éjszaka nemcsak testünk pihen, agyunk is különös utakat jár be. Egy friss kutatás szerint ugyanis a színes, élénk álmok nem csupán szórakoztatnak, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy reggel valóban kipihentnek érezzük magunkat — sőt, az intenzív álmodás azoknak az éjszakáknak a titka, amikor a legmélyebbnek érezzük az alvást, függetlenül attól, mennyire aktív maradt közben az...
Az Apple évek óta kivár a mobilkamerák terén, de most végre felrázhatja a piacot: tesztelés alatt áll egy 200 megapixeles főkamera, amely nagyobb lehet, mint a Samsung Galaxy S26 Ultra 200 megapixeles érzékelője...
💬 Fontos kérdés, hogy mi történik akkor, amikor a tudományos élet válságba kerül, és azok is távoznak, akik egyszer a kutatás iránti elkötelezettséget mindennél előbbre valónak tartották...
Ilyen eset például, amikor a csalók nem valódi telefonokat, hanem virtuális okostelefonokat használnak, hogy teljesen hiteles felhasználónak tűnjenek...
Egy új, folyamatosan fejlődő kártevő, a Torg Grabber már 850 böngészőbővítményből képes érzékeny adatokat ellopni, ebből 728 kifejezetten kriptopénztárcákhoz kapcsolódik...
🔬 Az elmúlt évtizedekben a tömegspektrometria alapvető eszközzé vált a tudományos kutatásban, ám a technika egyik legnagyobb korlátja, hogy a legtöbb jelenleg használt műszer egyszerre csak néhány molekulát képes elemezni...
🛑 A szoftverellátási lánc sebezhetőségei eddig főként kártevők és zsarolóvírusok révén kerültek be a köztudatba, azonban most egy lényegesen egyszerűbb módszer is elérhetővé vált a támadóknak: rosszindulatú vagy hamisított API-dokumentációval is megvezethetők az MI-alapú kódoló ügynökök...
A bűnözők legújabb trükkje, hogy a Bubble nevű, no-code, MI-alapú alkalmazáskészítő platformot használják Microsoft-fiókok elleni adathalász támadásokhoz...
👤 A Reddit új lépést tett a gyanús aktivitás kiszűrésére: hamarosan arra kötelezi azokat a fiókokat, amelyek automatizált vagy egyébként gépies viselkedést mutatnak, hogy igazolják, valóban ember kezeli őket...
🗿 Egy váratlanul gazdag lelet került elő egy észak-új-zélandi barlang mélyéből: mintegy egymillió éves fosszíliák, amelyek között tucatnyi madárfaj és négy különböző béka is szerepel...
A nagy nyelvi modellek fejlődése hatalmas dokumentumok és összetett beszélgetések feldolgozására teszi képessé az MI-t, de ezzel együtt egy komoly hardveres akadály, a kulcs–érték (KV) gyorsítótár szűk keresztmetszete is egyre nyilvánvalóbbá válik...
🎵 Zenei ötletekből mostantól kész dalok születhetnek mindössze néhány pillanat alatt. A Gemini alkalmazás fizetős előfizetői számára most elérhető a Lyria 3 Pro, amely már háromperces zeneszámok generálására is képes...
💻 Képzeld el az Apple II-t, amelyben valaki nem törődött bele az idő vasfogának munkájába, és összebarkácsolta a lehetetlent: új életet lehelt az AD8088 koprocesszor-kártyába, így az öreg gép MS-DOS 2...
Nincs még egy olyan szabad szemmel is látható csillag, mint a Cassiopeia csillagképben ragyogó Gamma Cassiopeiae, amely csaknem ötven éve zavarba ejti a kutatókat...
A Pinterest vezére, Bill Ready most nekiment annak a mélyen gyökerező hisztériának, amelyet a legtöbb közösségi oldal szinte az anyatejjel szívja magába...
