Turbóra kapcsolt evolúció, győznek a baktériumok a bélben

Turbóra kapcsolt evolúció, győznek a baktériumok a bélben
A bennünk élő bélbaktériumok száma meghaladja a testünk sejtjeinek számát. Ez a mikrobiom nemcsak az emésztést támogatja: kapcsolatban áll az immunrendszer, az idegrendszer és az agy működésével is. A jótékony baktériumok vitaminokat, antioxidánsokat és más hasznos vegyületeket termelnek. Még azok a fajok is, amelyek közvetlenül kevésbé tűnnek hasznosnak, valójában védelmet nyújtanak, mert kitöltik azt a teret, amit kórokozók foglalhatnának el.

Új fejezet a bélbaktériumok evolúciójában

A bélmikrobiom összetételének jelentősége miatt régóta kutatják, hogyan lehetne azt jótékony közösséggé alakítani a betegségek megelőzése érdekében. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak új eredményei szerint egy érdekes mechanizmus, a sokféleség-generáló retroelem (DGR) lehet a kulcs. Ezek az elemek teljes géngyűjteményeket hordoznak, és bizonyos helyeken véletlenszerű mutációkat okoznak rendkívüli gyorsasággal. Így a baktériumok villámgyorsan képesek alkalmazkodni és változni, szinte felgyorsított evolúcióval.

Nem elhanyagolható tény, hogy a DGR-ek a bélben sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint bármely más ismert földi élőhelyen. Ennek ellenére eddig alig vizsgálták szerepüket a bélben. Most kiderült, hogy a DGR-ek csaknem negyede olyan géneket céloz, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a baktériumok új helyeken meg tudjanak tapadni és kolóniákat hozhassanak létre. Ráadásul ezek az elemek mozgékonyak: egy baktériumtörzsről könnyen átjuthatnak más, közvetlen közelükben élő baktériumokra, sőt, az anya is átadhatja őket gyermekének, így segítve az újszülött mikrobiomjának kialakulását.

A DGR-ek molekuláris trükkjei

A DGR-ek megváltoztatják a DNS-t: bizonyos helyeken az „A” betűből „C”, „G” vagy „T” lesz. A legtöbb DGR olyan géneket módosít, amelyek a kapcsolódásért felelős fehérjéket – úgymond puzzle-darabokat – kódolják. Ilyen fehérjék például a piluszok, vagyis a baktériumokat körülvevő szálak, amelyek a tapadást segítik. Ezek nélkül a baktériumok nem tudnának sem egymáshoz, sem a gazdaszervezet felszínéhez kapcsolódni.

Ez alapján kijelenthető, hogy a DGR-ek újra és újra képesek mutációkat generálni egyetlen sejtben, sokkal gyorsabban és hatékonyabban, mint ahogyan az emberi immunrendszer új ellenanyagokat termel. A különbség óriási: ha az összes immunrendszer által gyártott ellenanyag egy-egy homokszem lenne, ezek összesen az Empire State Building 0,25%-át töltenék ki. A DGR-ek által létrehozott fehérjeváltozatok ugyanilyen mennyiségű homokszemmel 270 millió ilyen épületet töltenének meg. Az alkalmazkodóképesség tehát szinte felfoghatatlanul nagy.

A mikrobiom öröklődése és lehetséges befolyásolása

A kutatók a gyakori bélbaktérium, a Bacteroides egyedeit vizsgálták, melyekben a DGR-ek igen nagy számban voltak jelen – átlagosan törzsenként egy, de némelyekben akár öt is előfordult. Összesen több mint 1 100 különböző DGR-t azonosítottak. Elsősorban azokat vizsgálták, amelyek a tapadást segítő piluszokat kódoló géneket változtatják meg, tehát közvetlenül befolyásolják, mennyire képes egy baktérium megtelepedni új területen.

Ez a mechanizmus nemcsak az egyedi alkalmazkodóképességet növeli, hanem azért is különleges, mert a DGR-ek úgynevezett horizontális géntranszferrel törzsek között is terjedni tudnak. Így az egész bélközösséget kollektív szuperképességgel ruházzák fel, gyors alkalmazkodást biztosítva a különféle környezeti kihívásokhoz.

Az is érdekes, hogy a vizsgálatok rámutattak: az anyák DGR-elemei öröklődnek gyermekeikre már az első életév során is. Ráadásul ezek az elemek már csecsemőknél is módosították a Bacteroides DNS-ét, így részt vettek az új mikrobiom megalapozásában.


Jövőbe mutató lehetőségek

A bélmikrobiom változásait összefüggésbe hozták többek között a gyulladásos bélbetegségekkel, a metabolikus szindrómával, a vastagbélrákkal, sőt, mentális problémákkal is – például szorongással, depresszióval vagy autizmussal. Gyermekeknél a kórokozó baktériumok túlsúlya hosszú távon előidézheti a krónikus autoimmun betegségek kialakulását. Ezen betegségek bizonyos kockázatai már a mikrobiom kialakulásakor eldőlhetnek, ezért az sem irreális elképzelés, hogy célzottan „tervezett” mikrobiommal már kisgyermekkorban csökkenteni lehet a kockázatokat.

Ennek ellenére még sok a nyitott kérdés a DGR-ek működésével és befolyásolhatóságával kapcsolatban. A kutatók mostani eredményei jó kiindulópontot nyújtanak a jövőben az emberi egészség javítását célzó fejlesztésekhez, vagy akár új genetikai mérnöki módszerekhez is. Az biztos, hogy a bélben egy lenyűgözően gyors evolúciós játszma zajlik, és most kezdjük csak megérteni, mennyit is tudhatunk még meg ebből a világból.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy a mikrobiomot mesterségesen lehetne tervezni?
  • Szerinted etikus lenne beavatkozni a csecsemők mikrobiomjának kialakulásába?
  • Te mit tennél, ha választani kellene: biztonságos, de beavatkozott mikrobiom vagy a természetes fejlődés?



Legfrissebb posztok

Újabb nagy adatlopás, hackerekhez kerültek a Discord-felhasználók személyes adatai
MA 17:31

Újabb nagy adatlopás, hackerekhez kerültek a Discord-felhasználók személyes adatai

Jelentőséggel bír, hogy a Discord, a világ egyik legnagyobb közösségi platformja, hackertámadás áldozata lett, amely során hetvenezer felhasználó hivatalos okmányának képe került illetéktelen kezekbe...

Az ipar fél a viselkedési tesztektől, mérgező anyagok vesznek körül minket
MA 17:01

Az ipar fél a viselkedési tesztektől, mérgező anyagok vesznek körül minket

A vegyi anyagok életterünket és viselkedésünket is befolyásolják, gyakran észrevétlenül. Mérgek, amelyekhez nap mint nap hozzájutunk, nem csupán a természetben, hanem mindennapi használati tárgyainkban is jelen vannak: lakberendezési tárgyakban, ruházatban, élelmiszer-csomagolásban...

Az Intel új csodafegyvere: itt a Panther Lake processzor
MA 16:59

Az Intel új csodafegyvere: itt a Panther Lake processzor

💻 Hat hónappal azután, hogy Lip-Bu Tan átvette az Intel irányítását, a vállalat bemutatta legújabb hardveres áttörését, a Panther Lake (Párduc-tó) kódnevű processzort...

Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?
MA 16:02

Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?

Néhány napja egy rejtélyes csillagközi vándor haladt el a Mars közelében, ahol jelenleg több nemzet űrszondái kutatják a vörös bolygó múltját...

Az MI-s TikTok már gyorsabb, mint a ChatGPT
MA 16:01

Az MI-s TikTok már gyorsabb, mint a ChatGPT

Sora, az OpenAI mesterséges intelligenciával videókat generáló alkalmazása már az első öt nap alatt átlépte az egymilliós letöltésszámot Észak-Amerikában, amivel még a ChatGPT kezdeti sikereit is megelőzte...

Az energiatakarékos memóriák új trükkje: jön a zöld adatforradalom?
MA 15:30

Az energiatakarékos memóriák új trükkje: jön a zöld adatforradalom?

Egy japán kutatócsoport új eljárást dolgozott ki, amellyel energiahatékonyabb mágneses memóriát, azaz MRAM-ot (magnetikus véletlen elérésű memória, magnetic random-access memory) gyárthatnak...

Kiderült, az MI tönkreteszi a diákokat, mégsem történik semmi
MA 15:01

Kiderült, az MI tönkreteszi a diákokat, mégsem történik semmi

Az iskolás korosztályban az MI mindent eláraszt: egyre többen fordulnak chatbotokhoz tanulási, lelki vagy éppen romantikus ismeretségek céljából...

Amikor egyszerre remeg a Cascadia és a San Andreas
MA 15:00

Amikor egyszerre remeg a Cascadia és a San Andreas

🌌 Észak-Amerika nyugati partja a geológiai veszélyek egyik legizgalmasabb színtere: itt folyamatosan ütköznek, csúsznak egymás alatt és mellett a földkéreg hatalmas lemezei...

Az Apple új trükkje: valóságshow a Lakers meccsein?
MA 14:30

Az Apple új trükkje: valóságshow a Lakers meccsein?

🏀 A közelgő NBA-szezonra az Apple Vision Pro végre élő, „lebilincselő” sportközvetítéssel bővül...