
Energiatárolás építőanyagból
Az úgynevezett szuperkondenzátoros energiatárolásról van szó: az EC képes áramot tárolni és leadni, miközben maga az építmény – legyen az járda, híd vagy ház – válik energiabankká. 2023-hoz képest az anyag energiatároló kapacitása mostanra tízszeresére nőtt, így már öt köbméternyi EC több mint 10 kilowattóra áramot tud elraktározni – ez nagyjából egy átlagos háztartás egynapi fogyasztásának felel meg. Mindezek ellenére a hagyományos akkumulátorokhoz (például lítiumion-akkumulátorokhoz) képest az energiasűrűsége jóval alacsonyabb, viszont az EC tartóssága és közvetlen építőanyagként való felhasználhatósága miatt mégis vonzó alternatíva.
Egyszerűbb gyártás, sokoldalúbb felhasználás
Az új áttörést részben az hozta meg, hogy a kutatók már az alapkeveréskor hozzáadták az elektrolitot a vízhez, nem pedig utólag áztatták a kész betont – így vastagabb, nagyobb kapacitású, de jól vezető elemeket kaptak. Többféle elektrolittal is kísérleteztek; a legjobb eredményeket a háztartási fertőtlenítőszerekben is megtalálható kvaterner ammóniumsók és az iparban is használt acetonitril oldata adta. Tengervíz alternatívaként szintén bevált.
A jövő energiaforrása lehet
A kutatók hangsúlyozzák: csupán kisebb gyártástechnológiai módosításokkal lehet az EC-t a hagyományos beton helyett használni, így az építőipar fenntarthatóbbá válhat. Az anyag alkalmas multifunkciós beton előállítására: elnyelheti a szén-dioxidot, képes önjavításra, de legfőképp energiát tud tárolni. Japánban már sikerrel tesztelték, ahol hómentesítő járdákban használták, alternatívaként az útsózással szemben. A gyakorlati alkalmazás felé vezet az út, energiatárolós otthonok, parkolók vagy akár elektromos autótöltős utak formájában.
Ennek alapján megállapítható, hogy egy ősi alapanyag, a beton, új szerepben kerülhet előtérbe: nemcsak tart, hanem energiával is ellát minket.