
Nyugat vs. Kelet: Ugyanaz a szabály, eltérő tempó
A Nyugati part fejlődése különösen szemléletes példája annak, mennyire stabil a koherencia-elv. Los Angeles és San Francisco az aranyláz idején, 1850 körül, mellékszereplők voltak – a nyugati városokban akkoriban az ország exportorientált foglalkozásainak kevesebb mint fele volt jelen. Mégis, alig ötven év alatt ez az arány 90%-ra nőtt. A szerkezetváltás sebessége minden korábbi példát felülmúlt, ugyanakkor a városok gazdasági koherenciája végig olyan stabil maradt, mint a keleti parton lévő társaiké. Ennek köszönhetően a gyors diverzifikáció sem borította fel az alapvető gazdasági szerkezetet.
Mi szab gátat az átalakulásnak?
Bár egy város fejlődése során új ágazatokat fedezhet fel, régieket elhagyhat, mindezt egyfajta láthatatlan gazdasági logika szabályozza, amely megköveteli a tevékenységi körök összetartását. Boston vagy Pittsburgh példája jól mutatja: hiába történt iparágváltás az acéliparról a high-tech vagy a szolgáltatások felé, a városok csak úgy tudtak újjászületni, hogy közben nem veszítették el gazdasági identitásukat, vagyis továbbra is egységes egészt alkottak.
Egyre nagyobb, egyre széttartóbb
Az elemzésből az is kiderül, hogy minél nagyobb egy város, annál kevésbé „koherens” a gazdasági szerkezete. Minden lélekszám-duplázódásnál átlagosan 4%-kal csökken az összetartozás mértéke. Mégis, a történelem során – amikor a lakosság 23 millióról 332 millióra nőtt (1850-től 2022-ig) –, a koherencia változásának üteme állandó maradt, függetlenül attól, hogy éppen a vasút, a mesterséges intelligencia, az autógyártás vagy a számítástechnika volt a meghatározó. Ez arra utal, hogy a város gazdaságának sokszínűsége igazodik a lakosság számához, anélkül, hogy szétaprózódna.
Mit jelent a koherencia egy város számára?
A tanulmány szerint a koherencia az a láthatatlan szövet, amely összetartja a város gazdasági szerkezetét. Ez azt mutatja meg, mennyire hasonló vagy kapcsolódó egy város két véletlenszerűen kiválasztott dolgozója, cége vagy szabadalma szakmai profilját és technológiáját tekintve. Egy nagy koherenciával rendelkező város, mint például Detroit az autóipar aranykorában, kevés, de összetartozó iparágból él. New York viszont számos, egymástól távoli szektorban alkot jelentős gazdasági egységeket.
Mérlegelni kell a változás árát
Mégis, a diverzifikáció mindenhol csak egy bizonyos határig lehetséges, és igazán nagyvárosok engedhetik meg maguknak, hogy sokféle gazdasági ágat fenntartsanak anélkül, hogy elveszítenék gazdasági magjuk erejét. Kisebb városoknak ezért érdemes a hasonló méretű településekkel összehasonlítani magukat, ha bővíteni szeretnének. Fontos szem előtt tartani, hogy a helyi tudás, infrastruktúra és képzett munkaerő fenntartása költséges, ezért érdemes stabil gazdasági alapot megőrizni, mielőtt túl messzire nyitnának az új területek felé.