Mi az a “részeg majom” elmélet?
A “részeg majom elmélet” (Drunken Monkey Hypothesis) szerint az ember őseinek alkoholtartalmú táplálkozása vezetett az alkohol iránti későbbi vonzalomhoz is. A kutatók feltételezik, hogy régen, amikor a főemlősök még nem tudták lebontani az erjesztett gyümölcsből származó etanolt, kimaradtak a magas energiatartalmú táplálékból. Ezért fejlődött ki náluk az a képesség, hogy szervezetük ma már eredményesen bontja le az alkoholt, így a csimpánzok (és az emberek is) képesek kihasználni ezt a kalóriadús forrást anélkül, hogy berúgnának.
A kutatás részletei
A vizsgálathoz két csimpánzpopulációt – az ugandai Ngogo és az elefántcsontparti Ta csoportot – követték 2017-től 2021-ig. Csaknem ötszáz, különféle fajból szedett, lehullott érett gyümölcs alkoholtartalmát mérték meg. Az eredmények szerint az ugandai csimpánzok általában 0,32% etanoltartalmú, az elefántcsontpartiak 0,31%-os gyümölcsöt fogyasztanak, ez pedig a napi átlagban kb. 14 gramm etanolnak felel meg (az állatok testsúlyához viszonyítva ez körülbelül 2,5 emberi italnak számít).
Mindenevés, alkoholmentesség
A kutatók kiemelték, hogy hatalmas szórás van a napi mennyiségek között, akár 4–24 gramm etanol között is változhat a tényleges fogyasztás. Továbbra is kérdés, hogy a csimpánzok tudatosan választanak-e kevésbé erjedt gyümölcsöket, vagy éppen az alkoholosakat részesítik előnyben. Annyi biztos: az evolúció során a csimpánzok és az emberek is úgy alkalmazkodtak, hogy képesek legyenek az értékes kalóriákat kinyerni az erjesztett gyümölcsből anélkül, hogy berúgnának – ha valóban az lett volna a fejlődési irány, hogy berúgjunk, akkor minden bizonnyal nem tanultuk volna meg ilyen gyorsan lebontani az alkoholt.
