Amikor a tej melegebb, mint a kávé, avagy a kvantumjelenségek hőmérője

Amikor a tej melegebb, mint a kávé, avagy a kvantumjelenségek hőmérője
A termodinamika második törvényét mindenki ismeri: a hő mindig magától a melegebb helyről a hidegebb felé áramlik. Egy forró kávé és egy hideg tej találkozásakor soha nem látunk olyat, hogy a tej kezd el párologni, miközben a kávé megfagy. Ezért is döbbentette meg a fizikusokat, hogy a kvantummechanika finomságai néha éppen az ellenkezőjét engedik meg: a hideg testből áramlik a hő a melegbe.

Hőáram visszafelé – csak kvantumos rendszerekben

Fontos megjegyezni, hogy bár ez a szokatlan hőáramlás nem sérti a termodinamika második törvényét, csak annak a kvantumvilágra érvényes változatát alkalmazza. Klasszikus szinten Rudolf Clausius 1850-ben kimondta, hogy hő magától nem áramlik hidegebbről melegebbre, de a kvantumfizika szerint ez a megfogalmazás csupán közelítés.

A brazil Alexandre de Oliveira Jr. és kollégái kimutatták, hogy ezt a kvantum-szintű furcsa hőátvitelt felhasználhatjuk kvantumos tulajdonságok – például szuperpozíció vagy összefonódás – kimutatására. Vagyis egy mindenki számára ismert, könnyen mérhető fizikai mennyiséggel, például egy hőelnyelő test hőmérsékletének változásával is ellenőrizhető, hogy egy rendszer valóban „kvantumos-e”. Ezzel akár a kvantumszámítógépek ellenőrzése is egyszerűbbé válhat.

Információ kontra entrópia: Maxwell démonja él!

A hő és az információ kapcsolatát már a 19. században is vizsgálták a tudósok. James Clerk Maxwell gondolatkísérletében egy „démon” – egy parányi lény – információt gyűjt a gázmolekulák mozgásáról, és ezzel hidegebb és melegebb részeket tud létrehozni, mintha kijátszaná a második törvényt. A részletek csak később derültek ki: a démon memóriáját újra kell inicializálni, ami energiát igényel, és entrópiát termel. Rolf Landauer bebizonyította, hogy az információ és az entrópia ekvivalensek, és a valós folyamatokban végül nem lehet veszteség nélkül „csodát” tenni.

Ennek ellenére a kvantumjelenségek itt új gondolkodásmódot tesznek lehetővé: az információ feldolgozása kvantumrendszerekben máskor és máshogy zajlik, mint a klasszikus világban. Ez teszi lehetővé korszerű eszközök, például kvantumszámítógépek vagy titkosító rendszerek fejlesztését.

Kvantum-összefonódás: amikor a hideg forróbb lesz a melegnél

A kvantum-összefonódás miatt két részecske sorsa összefügghet egymással úgy, hogy nincs közöttük közvetlen kapcsolat. Más szóval, ha két összefonódott részecske van, és az egyiket megmérjük, azonnal tudjuk a másik tulajdonságát is, akkor is, ha az még nem dőlt el.

Ez a rejtélyes kapcsolat lehetővé teszi, hogy „információt” használjunk a hőátvitelhez, nem csak energiát. A démon, aki tudja, hogy ha most átenged egy gyors (meleg) részecskét, utána valószínűleg egy újabb gyors is következik, hatékonyabban tudja szabályozni a folyamatot. Itt magát az összefonódást használhatjuk fel arra, hogy a hő a fizikai szabályoknak maximálisan megfelelő módon áramoljon – sőt, akár fordítva is, mint ahogy azt várnánk.

2008-as kutatások szerint megfelelő összefonódás esetén a hő magától a hidegebb helyre kerülhet a melegebbről – de hogy ez se legyen teljesen „ingyen”, ára az összefonódás elvesztése.


Kvantumdémonok: amikor a termodinamika belenéz a kvantumvilágba

A modern kutatási terület, a kvantumtermodinamika, épp arra koncentrál, hogy mindezt gyakorlati célokra is felhasználhassuk. Lehetnek hatékonyabb kvantummotorok, gyorsabban tölthető kvantumakkumulátorok, vagy éppen a kvantum-jelleg kimutatása termodinamikai mérésekkel.

Patryk Lipka-Bartosik és társai nemrég javasolták, hogy egy kvantuminformációval „felturbózott” Maxwell-démon közvetíthetne hőt két rendszer között, miközben saját maga visszatér eredeti állapotába – vagyis katalizátorként viselkedne, és a folyamat végén újra felhasználható lenne.

De Oliveira, Lipka-Bartosik és kollégáik még egy lépéssel tovább mentek: a démonként működő kvantummemóriát egy kvantumrendszer és egy egyszerű hőelnyelő (például egy harmadik rendszer vagy tartály) közé helyezték. A trükk az, hogy a kvantumrendszer és a hőelnyelő nincsenek közvetlenül összefonódva, csak a memórián keresztül kapcsolódnak, így ha mérjük, mennyi hő került a hőelnyelőbe, a kvantumrendszer „kvantumosságára” következtethetünk – anélkül, hogy magát a kvantumrendszert zavarnánk meg. Ez óriási előny, hiszen a kvantumrendszer a méréstől hajlamos elveszíteni minden különleges tulajdonságát.

Gyakorlati felhasználás és jövőbeli célok

Mindezt figyelembe véve a kvantum-hőmérő alkalmazható lehet kvantumszámítógépek valódi teljesítményének ellenőrzésére: így eldönthető, hogy a „kvantumos gyorsulás” valóban az összefonódásnak köszönhető-e, nem csak valamilyen klasszikus trükknek. Az ötlet szerint egyetlen kvantumbitet kell „memóriának” kinevezni, amit egy egyszerű hőelnyelőhöz kapcsolunk, és az ott mérhető energia máris árulkodik arról, mi zajlik a kvantumrendszerben.

A megközelítés kipróbálható is: de Oliveira és munkatársai már egyeztetnek brazil kísérleti fizikusokkal, akik korábban kloroformmolekulákban található szén- és hidrogénatomok spinjein mutatták ki a kvantum-hőátadást (ebben az esetben a hőátadás a kvantumbitek koherenciájának köszönhető). A kvantumszámítógépek alapját adó qubitek koherenciájához hasonló „trükkök” így egyszerű hőméréssel igazolhatóvá válhatnak.

A távlati tervek azonban még merészebbek: a kutatók azt remélik, hogy ezzel a módszerrel eldönthető lesz, hogy a gravitáció (sugárzó név: Elon Musk még bele nem szól?) kvantumos vagy klasszikus jellegű-e, pusztán a hőcsere alapján – vagyis egy „hőmérővel” választ kaphatunk a fizika egyik legmélyebb kérdésére.

Mindezek ellenére, bár a kvantummechanika néha teljesen átírja a klasszikus elveket, a lényegi mondanivaló változatlan: az információ maga is energiaforrás lehet – ráadásul ezt most már tényleg lehet mérni is.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Mit gondolsz, vajon minden információ felhasználható lenne energiaforrásként, vagy ennek lennének veszélyei is?
  • Te milyen módon ellenőriznéd egy kvantumrendszer „különlegességét” anélkül, hogy megzavarnád?
  • Szerinted etikus lenne, ha egy ilyen „kvantumdémon” gépek döntéseiben is szerepet kapna?



Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
péntek 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

MA 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
MA 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

MA 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
MA 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
MA 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
MA 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
MA 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

MA 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...