Lehet, hogy egy hatalmas becsapódás felel a Hold mágneses titkáért

Lehet, hogy egy hatalmas becsapódás felel a Hold mágneses titkáért
Különös mágneses nyomokat visel magán a Hold, pedig ma már nincs saját mágneses tere. Több évtizede tartja lázban a tudósokat a rejtély, honnan származnak ezek a mágneses „hegek” a holdfelszíni kövekben. Most azonban az MIT kutatóinak sikerült új megvilágításba helyezni a jelenséget: egy ősi, labilis mágneses tér és egy brutális, plazmát gerjesztő aszteroida-becsapódás kombinációja átmenetileg felerősíthette a Hold gyenge mágneses terét, villanásszerűen intenzív mágneses „csúcsot” hagyva maga után.

Az ősi mágnesesség és egy hatalmas becsapódás találkozása

A Hold felszínén, közel a déli pólushoz, a Földtől nézve a túloldalon, régi kőzetminták erőteljes mágneses jeleit észlelték, holott ma sem a Holdnak, sem a régóta mozdulatlan magjának nincs érzékelhető belső mágneses mezeje. Érdemes kiemelni, hogy ezek a mágneses jelek pont ott a legerősebbek, ahol a felszín túloldalán található az Imbrium-medence (Imbrium Basin) – az egyik legnagyobb, mintegy 1200 km átmérőjű becsapódási kráter. Ez arra utalhat, hogy egy gigantikus aszteroida-becsapódás nemcsak sebeket ejtett a holdfelszínen, hanem minden korábbinál erősebb, ugyanakkor rövid életű mágneses teret is generált.

A Hold dinamoja: gyenge, de létező mágneses mező

A mágneses kőzetek klasszikus magyarázata egy globális, belső dinamo, vagyis a keringő maganyag által gerjesztett mező. A Föld jelenlegi mágnesessége is ilyen dinamo-tevékenység eredménye. A Holdnál azonban a kicsiny mag ezt csak jóval gyengébben valósíthatta meg – a modellezések szerint mintegy 1 mikroteslás szinten, amely 50-szer gyengébb a Föld mezőjénél. Ez viszont önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy a jelenlegi kőzetmintákban mért erős mágnesesség kialakuljon.

A becsapódás hatása: plazmafelhő és lüktető mágnesesség

Az MIT kutatói részletes számítógépes szimulációkkal vizsgálták, mi történik, ha egy Imbrium-méretű becsapódás során az energia hatására a felszíni anyag jelentős része elpárolog, és izzó plazmafelhőt képez. Ez a plazmafelhő áramlani kezd a Hold körül, és a becsapódástól ellenkező oldalon koncentrálódik. Ott a plazma rövid időre összepréselte, és mintegy 40 percen át jelentősen felerősítette az addig gyenge mágneses teret.

Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a plazmafelhő gyakorlatilag lökéshullámként terjedt át a Hold túlsó felére, melynek kőzetei éppen akkor rögzítették a mágneses csúcsot, amikor a mező a legerősebbé vált. Bár a Nap mágneses mezeje is éri a Holdat, a szimulációk szerint ez önmagában nem elég erős ahhoz, hogy ilyen hatást váltson ki.


Sokkhatás és mágneses „fagyasztás” a holdkőzetekben

A kutatók szimulációi arra is rámutattak, hogy a becsapódás lökéshulláma – hasonlóan egy földrengéshez – végigsöpört a Hold belsején, a túlsó oldalon találkozott, és megremegtette a kőzeteket. Ez a remegés a kőzetek elektronjait is megzavarta, miközben a plazma által felerősített mágneses mező épp rögzült – így a kövek belső „tűi” az új, erős térhez igazodtak. Amint a sokk elmúlt, a mágneses mező is visszagyengült, de a lenyomat megmaradt.

Tesztelhető elmélet: a Hold sorsa a mintákban

Ez a kombinált, dinamo és becsapódás által egyszerre kiváltott hatás végre magyarázatot adhat a Hold déli pólusánál lévő erősen mágnesezett kőzetek furcsa eredetére. Az elmélet igazolható is lehet, ha a közeljövő űrmissziói, mint például a NASA Artemis-programja (NASA Artemis program), ebből a régióból származó mintákban valóban megtalálják a becsapódás nyomát és a nagyfokú mágnesesség jeleit. Ez azt jelentheti, hogy a Hold mágneses sebhelyein ott van a múlt egy drámai pillanatának pontos lenyomata – amelyet egy hatalmas becsapódás és az ősi dinamo együttesen vésett bele a holdfelszínbe.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

  • Te szerinted etikus lenne beavatkozni a Hold mágnesességébe további kutatások érdekében?
  • Mit tennél, ha ilyen érdekes mágneses nyomokat találnál egy másik égitesten?
  • Szerinted logikusan magyarázható, hogy egy rövid esemény ilyen hosszan megmaradó nyomot hagyhat?


Legfrissebb posztok

Top
hétfő 16:50

Egyetemet végzett milliárdosok – ki mit végzett?

A közvéleményben gyakran keringenek olyan történetek, amelyek a felsőoktatásból kimaradó vállalkozókról szólnak...

MA 18:33

A forradalmi légáramló rendszer megfékezi a kórokozók terjedését

Télen, amikor az emberek a hideg elől zárt terekbe húzódnak, a belélegzett levegő minősége kulcsfontosságúvá válik a légúti fertőzések terjedésének megfékezésében...

MA 18:18

Az új húspótló gomba fenekestül felforgatja az élelmiszeripart

Kínai kutatók a CRISPR génszerkesztési technológiával sikeresen módosították a Fusarium venenatum nevű gombát, hogy még fenntarthatóbb, gyorsabban termeszthető és könnyebben emészthető fehérjeforrás legyen...

MA 18:04

Az újrahasznosításra építő rakétacég mindent kockára tesz

Az űripar globális pezsgése közepette néhány rakétacégnél hatalmas pénzek és óriási ígéretek forognak kockán...

MA 17:50

A nagy dobás: Ken Griffin felpörgette tech-portfólióját

📈 Első pillantásra meglepőnek tűnhetett Ken Griffin legújabb lépése: a legendás befektető eddig egyáltalán nem részesült a Meta Platforms sikeréből, most viszont rövid idő alatt óriási tétet tett a cégre...

MA 17:18

Az új Starship első nagy pofonja – kezdődhet a válságkezelés

🚨 Péntek hajnalban jelentős károsodást szenvedett a SpaceX legújabb Starship hordozórakétája Dél-Texasban, alig egy nappal azután, hogy kigördült a gyárból...

MA 17:02

Az amerikai tőzsdefelügyelet visszakozott a SolarWinds-perben

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) hivatalosan is elállt a SolarWinds és információbiztonsági vezetője, Timothy G...

MA 16:50

Az új New Glenn: a Blue Origin legnagyobb dobása jön

Miután a New Glenn rakéta második sikeres indításán is túljutott, a Blue Origin, Jeff Bezos űrvállalata nem lassít: komoly fejlesztések érkeznek már a következő, harmadik küldetésen is...

MA 16:34

Az új esőerdő-alap 45 ezermilliárdja: ki jár jól valójában?

🌲 Egy 45 ezermilliárd forintos, azaz 125 milliárd dolláros esőerdő-alap keltette fel a világ figyelmét a 2025-ös belémi Klímacsúcson...

MA 16:20

A chipláz sötét oldala: vízkrízis és mérgek Arizonában

Felmerül a kérdés, hogy az új ipari fellendülés valóban megéri-e a kockázatokat, amelyeket a víz- és vegyszerhasználat okoz Arizona szívében...

MA 16:03

A fekete péntek pszichológiája: így csapnak be az akciók

💲 Megemlíthető továbbá, hogy a novemberi fekete péntek nem egyszerűen a leárazásokról szól...

MA 15:50

A tükörszimmetria: a szélsebes chipek titkos aduja

👓 Első pillantásra a kétdimenziós, van der Waals (vdW) ferromágnesek csak vékony, szokatlanul finom rétegeknek tűnnek, amelyeket gyenge erők, az úgynevezett vdW-kölcsönhatások tartanak össze...

MA 15:33

Az IBM és a Cisco összefog a kvantuminternetért

Az IBM és a Cisco ambiciózus tervekkel állt elő: legkésőbb 2030 végére működő kvantumszámítógép-hálózatokat szeretnének létrehozni...

MA 15:02

Az MI hazugságvizsgálója: Tényleg tudatosnak mondja magát a gép?

🤔 Felmerül a kérdés, hogy a mesterségesintelligencia-modellek mennyire képesek az öntudatra, különösen, ha elvesszük tőlük a hazugság lehetőségét...

MA 14:49

Az év legszebb égi randevúja: együtt fénylik a Merkúr és a Vénusz

💫 Kora reggel, november 25-én különleges látvány várja azokat, akik hajlandóak felkelni napkelte előtt: a kelet-délkeleti égbolton egymás mellett jelenik meg a nehezen megfigyelhető Merkúr, valamint a mindig feltűnő Vénusz...

MA 14:18

Az MI forradalmasítja a kutatást, de embert nem vált ki

🧠 A ChatGPT-5 megjelenésével a tudományos kutatás jelentős átalakuláson megy keresztül. A legfrissebb OpenAI-eredmények és külső szakértők tapasztalatai alapján a legújabb nagy nyelvi modell immár képes közreműködni a fekete lyukak fizikájától kezdve a ráksejtek elemzésén át a bonyolult matematikai problémák megoldásáig...

MA 14:02

A vikingek rejtélyes halotti rítusa: fésűkagyló a szájban

🧠 Közép-Norvégiában, egy tengerparti mezőn egy kilencedik századi viking nő sírját fedezték fel, amely meglepte a régészeket: a nő szájára két hatalmas fésűkagylót helyeztek...

MA 13:49

A pillanat, amikor Steve Jobs átírta a Pixar játékszabályait

Három évtizede került a mozikba a Játékháború (Toy Story), amely alapjaiban változtatta meg, ahogyan a világ az animációs filmekről gondolkodik...

MA 13:33

Az újabb babatápszer-botrány: botulizmusveszély a ByHeart termékeinél

👶 Megduplázódott a csecsemőbotulizmus-megbetegedések száma az Egyesült Államokban, miután a ByHeart saját vizsgálata is kimutatta a veszélyes Clostridium botulinum baktériumot a babatápszerében...