
Az MI segéd, de nem mérnök
A MI-alapú eszközök használata kezdetben olyan hatást keltett, mintha egy zseniális gyakornokkal dolgoznék együtt: ügyes, de túlságosan igyekvő, és hajlamos mindent átalakítani csak azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Lokális, jól behatárolt feladatokat viszont lenyűgöző hatékonysággal oldott meg. A lényeg, hogy a problémát mindig szűken kell tartani.
Hatékonyság limitált keretek között
Például egy tucatnyi, egymás után 40 ezredmásodpercig futó kódsort párhuzamosítottam vele, így az egész művelet néhány pillanat alatt lefutott, míg korábban már az első sor is ennyi ideig tartott. Az MI akkor hasznos, ha precíz, kisebb alkatrészeket kell „legyártani”, mint egy csúcsminőségű, de korlátozott 3D nyomtató. Nagyobb, komplex rendszereknél azonban könnyen összeállít egy elképesztően furcsa, ám külsőre hasznosnak tűnő, valójában használhatatlan „pilótafülkét”.