
Megúszta a Chrome eladását a Google
A washingtoni szövetségi bíró, Amit Mehta, több mint egy éve bizonyítottnak látta, hogy a Google visszaél piaci erőfölényével. Most azonban úgy döntött, nem kötelezi a vállalatot olyan drasztikus lépésekre, mint a Chrome böngésző eladása – pedig a Chrome az a kapu, amelyen keresztül a legtöbben érik el a keresőmotorokat, így ez a Google egyeduralmának egyik kulcseleme. A Google emellett továbbra is fizethet azért, hogy partnereinél – például az Apple-nél vagy a Mozillánál – alapértelmezett keresőként jelenhessen meg.
Ettől függetlenül az új szabályok szerint a Google-nek meg kell osztania bizonyos keresési adatokat a versenytársakkal, lehetővé téve számukra, hogy eredményesebben vegyék fel a harcot. Tilos lesz továbbá kizárólagos szerződéseket kötnie keresője vagy MI-asszisztense terjesztésére, amelyek hátrányba hoznák a versenytársakat.
Az elmúlt 25 év legjelentősebb technológiai trösztellenes pere
Fontos hangsúlyozni, hogy ilyen jelentőségű trösztellenes döntés utoljára a Microsoft-perben (Microsoft antitrust case) született csaknem negyed évszázada. Ám a most meghozott ítélet gyakorlati megvalósítása még évekig is eltarthat, ha egyáltalán sor kerül rá, hiszen a Google fellebbezhet egészen a Legfelsőbb Bíróságig.
A Google-nél aggályosnak tartják, hogy a döntés miként érinti majd a felhasználók adatvédelmét, míg az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) trösztellenes főnöke, Gail Slater győzelemként értékelte az ítéletet, ugyanakkor hozzátette: további lépéseiket még mérlegelik.
Mérsékeltebb jogi szankciók és kompromisszumok
A DOJ már 2023-ban is hangsúlyozta, hogy egyetlen bírósági intézkedés sem lesz elég a verseny igazi helyreállításához. A legmeglepőbb javaslataik közé tartozott a Chrome eladására való kötelezés, valamint az, hogy a rivális keresőmotorok is megvásárolhassák a keresési adatokat a verseny fokozása érdekében.
A tavaszi bírósági ajánlások során a Google igyekezett leszűkíteni az intézkedéseket kizárólag azokra a szerződéses elemekre, amelyeket a bíró valóban versenykorlátozónak ítélt, és figyelmeztetett: az extrém megoldások elbátortalanítanák a nyílt forráskódú böngészőfejlesztéseket, valamint tisztességtelen lenne a Google tudását ilyen módon átadni a konkurenseknek.
Az Apple és a Firefox tulajdonosa, a Mozilla külön-külön aggályukat fejezték ki: ha megszűnnének a költségtérítési kifizetések a Google-től alapértelmezett keresőként, az komoly anyagi érvágást jelentene számukra.
A Chrome elválasztása a Google-től több lenne, mint bonyolult
Mehta bíró indoklásában kiemelte, hogy bár a Chrome valóban hozzájárul a Google keresőpiaci uralmához, a böngésző eladását mégsem tartja indokoltnak, mivel az túlságosan összefonódott a vállalat működésével, és ezzel inkább ártana a fogyasztóknak és a termékminőségnek. Ráadásul a DOJ nem tudta bizonyítani, hogy kevésbé drasztikus megoldásokkal ne lehetne ugyanolyan eredményt elérni.
A Google partnereinek fizetett juttatások eltörlését is kockázatosnak tartotta a bíró – szerinte ezzel megfosztanák az Apple-t vagy a Mozillát jelentős bevételeiktől, miközben a Google-nek továbbra is megmaradna a jelenlegi felhasználói bázisa.
Adatmegosztási kötelezettség – félmegoldásként
Ennek ellenére a Google-t rákényszerítik arra, hogy egyszeri alkalommal, önköltségi áron adjon át keresési adatmintát a versenytársaknak. Ez segíti majd őket abban, hogy hatékonyabban ismerjék fel az értékes tartalmakat az interneten, és javítsák szolgáltatásaikat. Ugyanakkor a Google-nek nem kell rendszeresen friss adatokat adnia, sőt, a piacra lépők csupán egyszer élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezzel is csökkentve annak kockázatát, hogy mások kihasználják a Google szakértelmét.
Az ítélet a keresési eredmények szindikálását is előírja, de limitált, öt évre szóló időtartamra, és a Google árazhatja az adatokat – szemben a DOJ által kért tíz évvel és szigorúbb feltételekkel.
Vegyes fogadtatás, zavaros jövőkép
A DuckDuckGo vezérigazgatója, Gabriel Weinberg csalódottságát fejezte ki: szerinte a döntés alig jelent majd segítséget a valódi versenyben, hiszen a Google továbbra is használhatja monopolhelyzetét, miközben akár a MI-keresések terén is előnyben marad.
A szabályozás szigorításáért küzdő American Economic Liberties Project igazgatója pedig élesen kritizálta a döntést: szerinte abszurd, hogy ha egy bankrablót letartóztatnak, majd levélben kell köszönetet mondania a zsákmányért – ugyanígy elfogadhatatlan, hogy a Google megússza ennyivel a monopólium vádját.
Trösztellenes harc a MI árnyékában
A per indításakor, még 2020-ban, a generatív MI (például a ChatGPT) szerepét senki sem látta előre az internetes keresések jövőjében. Mire azonban a jogi ütközet idén tetőzött, már megkerülhetetlenné vált, hogy a keresőcég új kihívásokkal néz szembe.
Idén a Google-t több bírósági döntés is hátrányosan érintette: nemrégiben egy kaliforniai perben az Epic Games is legyőzte őket a mobilalkalmazás-piactér monopólium ügyében. Emellett Virginiában is bűnösnek találták, és szeptemberben ott is újabb ítéletek születnek arról, miként szankcionálják a vállalat tevékenységét.
Összefoglalva elmondható, hogy bár a mostani ítélet nem kényszeríti a Google-t igazán radikális változásokra, a cég jogi küzdelmei csak most kezdenek igazán élessé válni, miközben a világ a digitális verseny és az MI-technológia terjedésének új korszakába lépett.