
Az immunrendszer elleni támadás
Fontos kiemelni, hogy minden kannabiszfüsttel teli lélegzetvétel THC-t, finom részecskéket és olyan rákkeltő anyagokat juttat a szervezetbe, amelyek a dohányfüstben is megtalálhatók. A különbség abban rejlik, hogy a kannabinoidok csendben meggyengítik a szervezet védekezőképességét. A Kaliforniai Egyetem (University of California, San Diego) kutatói kimutatták, hogy a kannabiszfüstnek kitett egerek tüdővédelmi képessége és immunreakciója egyaránt legyengült. Embereken, sejttenyészeteken és állatkísérleteken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a szervezet védekező fehérjéi, például a gyulladáshoz köthető fehérjék szintje megemelkedik, miközben a légutak védelmét biztosító MUC5AC túltermelődik, ami a korai szöveti változások jele lehet. Mindez együtt jár a kulcsfontosságú eltakarító makrofág sejtek működésének zavarával, valamint az immunsejtekben a jelzőmolekulák – a citokinek és kemokinek – egyfajta kémiai naplót vezetnek a kannabiszfüstnek való kitettségről.
Mélyebb sejtszintű következmények
Ami igazán aggasztó, hogy a kannabiszfüst nemcsak az immunrendszer gyengítésén keresztül fejti ki hatását, hanem a daganatok növekedését és terjedését szabályozó sejtszintű folyamatokat is befolyásolhatja. Egy kutatás során 83 gégerákkal diagnosztizált férfinál vizsgálták, hogy milyen eltérések jelentkeznek a sejtkapcsolóként működő EGFR (epidermális növekedési faktor receptor) aktivitásában. Kiderült, hogy a kannabiszhasználók körében jóval magasabb volt az EGFR és kapcsolódó fehérjék szintje, mint dohányosoknál vagy teljesen nemdohányzó személyeknél, ami elősegítheti a daganatsejtek féktelen osztódását, genetikai károsodását, a rák korábbi megjelenését, agresszívebb terjedését és a kezeléssel szembeni ellenállását.
Miért nehéz egyértelmű következtetést levonni?
Bár laboratóriumi vizsgálatok aggasztó következtetésekre jutnak, a valós, mindennapi kannabiszhasználatot vizsgáló tanulmányok vegyes képet mutatnak: egyesek emelkedett rákkockázatot észleltek, míg mások nem találtak egyértelmű összefüggést. A hosszú távú, nagy dózisú fogyasztás mindenesetre a jelenlegi tudásunk szerint növelheti a daganatok kockázatát.
Az úgynevezett kannabiszparadoxon is ismertté vált: akik már rákosak, azoknál a kannabiszhasználat nem csökkenti a túlélés esélyét – sőt, a tünetek, például a fájdalom enyhítésében, az életminőség javításában segíthet. Emiatt a jövő nagy kihívása az lesz, hogy a kannabisz előnyeit és lehetséges kockázatait pontosan mérlegelni tudjuk.