
Egyre emberibbnek tűnnek, mégis veszélyesek
Az MI fejlődése az elmúlt fél-egy évben hihetetlen tempót diktál, a chatbotok megszólalásig emberiek és meggyőzőek lettek. Könnyű elhinni, hogy valódi, hozzáértő segítséget kaphatsz, ha ilyen alkalmazásokhoz fordulsz. Ezek azonban nem terápiára készültek, nem emberek, és nem képesek felelősséggel reagálni. Az MI-chatbottal folytatott beszélgetés nem helyettesíti a valódi, képzett terapeutát, aki felismeri és segít javítani az ártalmas viselkedésmintákat. A chatbotok ezzel szemben csak visszhangozzák az érzelmeket, és addig tartják fenn a beszélgetést a platformon, ameddig csak lehet – hiszen ez az üzleti modelljük lényege.
Hamis biztonságérzet és hamis ígéretek
Sokan trükkösen kínálják magukat MI-terápiaként, miközben nem felelnek meg a jogi követelményeknek sem. Az Egyesült Államokban az ilyen alkalmazásokat csak akkor ellenőrizné a hatóság (FDA), ha azt állítanák, hogy képesek mentális betegséget kezelni vagy gyógyítani. De a legtöbb alkalmazás megkerüli ezt a szabályozást, és csak az apróbetűs részben tisztázzák: nem nyújtanak terápiát. Ettől függetlenül a felhasználók jelentős része elhiszi, hogy valódi terápiában részesül.
A „wellness” kategóriában árult MI-alkalmazásoknak nem kötelező bizonyítaniuk, hogy biztonságosak vagy hatékonyak lennének, így valódi felelősségük sincs. Különösen veszélyes, hogy ezek a chatbotok akár azt is állíthatják magukról, hogy „pszichológusok” vagy „terapeuták”, miközben csak jól megírt szövegeket ismételnek. A laikus felhasználók számára hitelesen hangzanak, de valójában illetéktelenül lépnek fel lelki vezetőként.
Sokakat fenyeget adatvédelmi és lelki veszély
Az MI-chatbotos beszélgetésekre semmilyen titoktartási kötelezettség nem vonatkozik, szemben a valódi pszichológusokkal, akiket szigorú adatvédelmi és titoktartási törvények kötnek. Az MI-chatlogokat bármikor kiszivárogtathatják vagy akár lefoglalhatják jogi eljárásban. Ha illetéktelenek hozzáférnek ezekhez, érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, például az alkohol- vagy drogproblémákról.
Fontos kiemelni, hogy a legtöbb veszély főként fiatalokat és érzelmileg vagy fizikailag elszigetelt embereket érint, különösen a serdülőkorúakat. Ők kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, könnyebben megbíznak az MI-ben, hiszen ott soha nem találkoznak elutasítással vagy kritikával. Több felmérés is igazolja: a fiatalok sokkal szívesebben vallanak az MI-nek, mint valódi személyeknek.
Mi hajtja az embereket ezekhez az alkalmazásokhoz?
A legtöbben természetes emberi igényből fordulnak ezekhez az eszközökhöz: válaszokat keresnek problémáikra, és az MI-chatbotok jól eladják magukat megoldásként. Egyre nehezebb elérni szakszerű mentális segítséget, mert a szakemberek száma csökken, sokan nem fogadnak el biztosítást, így az ellátáshoz jutás egyre problémásabb és drágább. Egy MI-chatbot mindig elérhető – ráadásul magyar viszonylatban is körülbelül 20 000–30 000 forinttól letölthetők már ilyen alkalmazások –, így sokan inkább ezt választják.
Lehetne-e egyszer biztonságos MI-terápia?
A szakértők szerint lehetne felelősségteljesebb, biztonságosabb MI-alkalmazásokat készíteni: ehhez azonban szabályozásra lenne szükség, például kötelező adatvédelemre, világos reklámkorlátozásra, beépített függőséget csökkentő algoritmusokra, kötelező átláthatóságra, például az öngyilkossági hajlam felismerésében. Jelenleg azonban ezt a szabályozást és garanciát egyetlen elérhető alkalmazás sem nyújtja.
Potenciálisan lehetne pozitív szerepe egy jól felügyelt MI-chatbotnak: például pánikroham esetén gyorsan segíthetne áthidalni a krízist, irányt adhatna a relaxációban, vagy szociális készségeket lehetne vele gyakorolni – például mit mondj új embereknek az iskolában. Ilyen célzott használatra már fejlesztettek is prototípusokat, mint például a Therabot nevű rendszert. Ezek azonban még nem elérhetők kereskedelmileg, és nem helyettesíthetik a komplex emberi segítségnyújtást.
Az MI chatbotos terápia paradoxona
Összességében elmondható, hogy az MI-chatbotos „terápia” legnagyobb erőssége – az interaktivitás, közvetlenség, elérhetőség – egyben a legnagyobb veszélye is. Amíg nem állnak rendelkezésre szigorú előírások, sem adatvédelem, sem szakmai minimumok, az MI nem tekinthető valódi lelki segítőnek. Segíthet átmeneti megoldásként, de nem pótolja a szakmailag felkészült, valódi emberi pszichológus munkáját. Aki tartós mentális problémával küzd, annak továbbra is szakemberhez érdemes fordulnia – az MI inkább maradjon kiegészítő technológia, mintsem elsődleges terápiás eszköz.