Új stratégia pénzügyi szorításban
Habár az évek során ezekből a projektekből eddig kevés kézzelfogható eredmény született, a megoldás egyre sürgetőbbé válik. A helyzet súlyosságára reagálva Sean Duffy, a NASA új ügyvivő vezetője hétfőn aláírt egy új irányelvet, amely alapjaiban alakítja át a magánűrállomás-program lehetőségeit. A költségvetést ugyanis jelentős, mintegy 1462 milliárd forintos (nagyjából 4 milliárd USD) hiány terheli a várthoz képest. A 2026-os költségvetési évre az elnök 102 milliárd forinttal (272,3 millió USD), a következő öt évben összesen 787 milliárd forinttal (2,1 milliárd USD) számol – ami messze nem elég egy űrállomás-program teljes finanszírozására.
Rugalmasabb együttműködések, csökkentett elvárások
A hagyományos, szigorúan irányított szövetségi szerződések helyett a NASA a rugalmasabb „Space Act” megállapodásokat hosszabbítja meg, lehetőséget adva több piaci szereplőnek is. Az új rendszerben teljesen nyílt pályázatot hirdetnek meg, amelyben legalább két, de inkább három céget támogatnának, még a pályázat hivatalos meghirdetését követő hat hónapon belül. Fontos kiemelni, hogy a cégek csak sikeres, emberes demonstrációs repülés után kaphatják meg a mérföldkövekhez kötött támogatás legalább 25 százalékát – a NASA tehát csak valódi teljesítmény után fizet.
Jelentősen visszavesznek az eredetileg elvárt képességekből is: míg korábban teljes értékű, nagy kapacitású állomásokat szerettek volna, most már az is elég, ha egy állomás négy főnek egy hónapon át képes otthont adni.
Győztesek és vesztesek az űripari versenyben
Körülbelül öt éve a NASA négy vállalatnak adott megbízást: Northrop Grumman, Blue Origin, Axiom Space és Voyager Space. Időközben a Northrop kiszállt a versenyből, és a Voyager csapatához csatlakozott. Újabb szereplők is megjelentek, például a Vast, amely a SpaceX-szel közösen fejleszti első űrállomását.
A legszembetűnőbb változás, hogy az új szabályozás kifejezetten kedvezni látszik a Vastnak a régebbi nagyokkal szemben. Az ő Haven-1 moduljuk pontosan négy asztronautára van tervezve két hétre, és egyszerűbb módon tud megfelelni a NASA új, csökkentett követelményeinek is. A régi szereplők nagyobb, hosszú távú jelenlétre tervezett állomásokat álmodtak meg, de mostantól azok járnak jobban, akik kisebb, korlátozott ideig működő állomásokat visznek fel több lépésben.
McAlister, a program előző vezetője szerint minden eddigi pályázónak változtatnia kell a stratégiáján, de van, akinek sokkal nagyobb fordulatra lesz szüksége. Egy iparági bennfentes szerint konkrétan csak a Haven-1-nek van reális esélye az új feltételek mellett.
Piaci szemlélet és a jövő iránya
A Vast vezérigazgatója, Max Haot szerint sikerük titka az volt, hogy önerőből, minimális kezdőképességre lőttek, illetve teljesen saját forrásból finanszírozták a fejlesztést. Most a NASA is az ipar lehetőségeihez igazítja elvárásait, így csökkentve a kockázatot és előtérbe helyezve a piaci életképességet. Az elképzelés a sikeres teherszállítási és személyzetcserélő program mintájára épül, amely szintén lépcsőzetes fejlődést jelentett.
Jelenleg a Vast szorosan együttműködik a SpaceX-szel: a Haven-1 ellátó- és életfenntartó rendszere szinte teljes mértékben a Dragon űrhajóra épül, míg a következő generációs moduljaik, mint például a Haven-2, már önállóbbak lesznek.
Következtetés: Űrbéli újraosztás és bizonytalan jövő
A fentiek alapján a NASA magánűrállomás-stratégiája alapjaiban alakult át: kevesebb pénzből, gyorsabban, kisebb lépésekben, rugalmasabb módon próbálják fenntartani Amerika űrbéli jelenlétét. Bár egyes régi nagy szereplők visszaszorulhatnak, a gyorsabb, kockázatokat jobban kezelő, piacvezérelt szemlélet hosszabb távon akár a teljes kereskedelmi űrállomás-piac sorsát is átírhatja.
