
Mikor és hogyan látható a jelenség?
A két bolygó nagyjából hajnali 3 órakor kel fel keleti irányban – az Ikrek (Gemini) csillagképben – és fokozatosan emelkedik a horizont fölé egészen napfelkeltéig, ami 6 óra körül várható. Érdemes sík, akadálymentes területen, épületektől és fáktól távol keresni a tökéletes megfigyelőpontot, hiszen a bolygók csak mintegy 20 fokos magasságot érnek el a horizont felett napkelte előtt. A Vénusz különösen feltűnő, hiszen a Hold után a legfényesebb égitest az égen, Jupiter pedig rögtön utána következik.
Vizuális élmények távcsővel
Bár puszta szemmel is lenyűgöző a látvány, érdemes távcsövet vagy binokulárt használni. Így a Jupiter felhősávjai mellett akár a híres Nagy Vörös Foltot is elcsíphetjük – ez az óriási vihar időnként éppen a Föld felé fordul, mivel a Jupiter egy fordulatot mintegy 10 óra alatt tesz meg. Utánanézhetünk annak is, mikor látszik a legjobban a Nagy Vörös Folt, hiszen erről pontos adatok is elérhetők.
Vénusz fázisai: csak eszközzel láthatók
Nem csak a Jupiter kínál különlegességet: ha a Vénuszra figyelünk, a bolygó fázisait is megcsodálhatjuk – hasonlóan, mint a Holdét, bár ezek szabad szemmel nem érzékelhetők. Teljes fázisváltása azonban sokkal hosszabb folyamat, mint a Hold esetében.
A Hold zavara – de nem akadály
A fentiek tükrében a Hold is közrejátszik: éppen fogyó, majdnem telített sarló (dagadó) fázisban lesz, 90–95%-ban kivilágítva, este 21:30-kor kel fel, és délelőtt 10-ig látható az égen. Ez némi zavaró fényt jelenthet, de szerencsére a Vénusz és a Jupiter annyira fényesek, hogy simán átlépnek ezen az akadályon. Ráadásul a Hold északnyugaton, míg a bolygópáros keleten figyelhető meg. Ha a Holdat fák vagy épületek eltakarják, még tisztább képet kaphatunk.
Nem maradsz le mindenről
Ha valaki lemaradna augusztus 12-e reggeléről, annak sem kell csüggednie: a Vénusz és a Jupiter még néhány napig közel maradnak egymáshoz az égen, bár augusztus vége felé lassan távolodni kezdenek egymástól.