Az Alfa Centauri A rejtélyes gázóriása: tényleg van ott bolygó?

Az Alfa Centauri A rejtélyes gázóriása: tényleg van ott bolygó?
A James Webb-űrteleszkóp (JWST) legújabb bravúrja felrázta a csillagászati világot: újabb, eddig nem látott bolygójelöltről érkeztek hírek a hozzánk legközelebbi Nap-szerű csillag, az Alfa Centauri A körül. Bár a végső bizonyíték még várat magára, az eredmények már most átírhatják a közeli bolygórendszerekről alkotott képünket.

Új reménysugár a szomszédban

Az Alfa Centauri A, a körülbelül 4,3 fényévre fekvő csillag testvérpárjaival – az Alfa Centauri B-vel és a Proxima Centaurival – együtt alkotja hozzánk legközelebb eső csillagrendszert. Nem véletlen, hogy minden magyar csillagász számára izgalmas célpont: rekorder közelsége miatt ebben a régióban egészen páratlan pontossággal lehet bolygók után kutatni, szemben a sokkal távolabbi, halványabb csillagokkal.

A JWST-nek most sikerült olyasmit megfigyelnie, ami igazán ritka az exobolygó-kutatásban: közvetlenül, képalkotással sikerült elkülöníteni egy halvány fényfoltot az Alfa Centauri A mellett, ami egy gázóriásra utal. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a bolygójelölt éppen a csillag lakhatósági zónájában helyezkedne el – abban a régióban, ahol elméletileg folyékony víz is előfordulhatna. Noha maga a bolygó valószínűleg élettelen, sűrű gázburka alatt rejtőzve, holdjai akár még lakhatóak is lehetnek.

Hogyan született a felfedezés?

A történet közel tíz évre nyúlik vissza. Már 2017-ben felmerült az ötlet, hogy a frissen elkészült JWST hatalmas, 6,5 méteres tükre és modern Mid-Infrared Instrument (MIRI) műszere révén új korszakot nyithat az exobolygó-kutatásban – főleg ha a célpont egy ennyire közeli, Nap-szerű csillag, mint az Alfa Centauri A.

A JWST azonban sosem erre a feladatra készült: az Alfa Centauri A túl fényes, ráadásul gyorsan mozog, és a galaxis síkjában helyezkedik el, ahol több ezer más csillag is zsúfolódik. Ugyanakkor éppen ez a közelség teszi lehetővé, hogy egy hozzá viszonylag közel keringő bolygót egyáltalán esély legyen közvetlenül lefényképezni.

Komoly akadályt jelent, hogy nemcsak maga az Alfa Centauri A, hanem közeli testvércsillaga, az Alfa Centauri B is rendkívül világos, így nehéz elkülöníteni a bolygó esetleges fényét. A kutatók azonban merész ötlettel álltak elő: egy teljesen más, semleges csillag fényét is felhasználták referenciaként, hogy annak alapján modellezhessék és kivonhassák az Alfa Centauri B zavaró fényét.

Az első látványos nyom és a kutatás nehézségei

2024 augusztusában végül sikerült: a JWST MIRI műszere blokkolta az Alfa Centauri A fényét, és mellette egyértelműen feltűnt a titokzatos fényfolt – egy gázóriás bolygó első, közvetlen nyoma. A csapat szkeptikusan viszonyult az eredményhez, rengeteg ellenőrző méréssel igyekezett kizárni, hogy optikai csalódásról, háttérobjektumról vagy műszaki hibáról lenne szó, ám eddig minden próbálkozásuk kudarcot vallott.

A kutatók ezt követően további két JWST-megfigyelést végeztek 2025 februárjában és áprilisában, de ekkor semmit sem láttak – vagyis a bolygó ekkor éppen a csillag mögött vagy előtt bújhatott el, azaz nem volt látható helyzetben. Egy korábbi, 2019-es földi távcsöves megfigyelés szintén halvány fényfoltra utalt ugyanott, de önmagában nem volt meggyőző bizonyíték.

Ugyanakkor ezekből a mozaikdarabokból összeállt egy hihető forgatókönyv: egy hűvös, Szaturnusz-tömegű bolygó, amely 1,5–2,5 év alatt kerüli meg a csillagot, és meglehetősen elnyúlt, elliptikus pályán mozog. Ez azt is jelenti, hogy a 2019-es és 2024-es mérések épp elcsípték, a két 2025-ös vizsgálatnál viszont már eltakarta a csillag.


Mi következik ebből?

Mindezt figyelembe véve joggal lehetnek izgatottak a csillagászok: egy ekkora gázóriás a lakhatósági zónában nemcsak ritka lelet, de meghatározza a rendszer egész dinamikáját is. A nagy bolygók ugyanis hajlamosak kisöpörni maguk mellől a kőzetbolygókat, akár úgy is, hogy a lakhatósági zónában elvileg életképes planéta nem tud stabilan ott maradni. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a mostani jelölt még a tudományos fantasztikumot is megihlette: James Cameron Avatar (Avatar) című filmjeiben is egy gázóriás körül kering a Pandora nevű hold – szintén az Alfa Centauri rendszerben.

Jelenleg még kevés a bizonyíték, de a kutatók bíznak benne, hogy az objektum hamarosan ismét feltűnik a JWST látómezejében, várhatóan 2026 augusztusában lesz erre legközelebb esély. Ekkor újabb, precíz mérésekkel lehetne megerősíteni, valóban bolygót láttunk-e.

Ugyanakkor addigra a NASA következő generációs űrobszervatóriuma, a Roman-űrtávcső (Roman Space Telescope) is elkezdheti megfigyeléseit. Bár kisebb a tükre, fejlettebb koronográffal dolgozik, így könnyebben kiszűrheti a csillagok vakító fényét és vadászhat az óriás exobolygókra.

Bolygóvadászat, ami átírhat mindent

Ahogy a kutatás szerzői is hangsúlyozzák, minden megfigyelés – még a sikertelenek is – közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy megértsük, milyen lehetőségeket rejt a JWST MIRI egysége. Noha a mi Naprendszerünk békés és rendezett, az Alfa Centauri A környékén egy ilyen zűrös gázóriás akár teljesen elpusztíthat egy Föld-típusú világot a lakhatósági zónában – kivéve, ha valamelyik holdja rejteget életre utaló nyomokat.

A következő évek újabb vizsgálataira lesz szükség, hogy kiderüljön, valóban egy szomszédos világról beszélünk-e, vagy csak egy kozmikus délibábot láttunk. Egy dolog biztos: ilyen közvetlen bepillantás a szomszédos csillagrendszerekbe egyszerre elképesztően izgalmas, és példa nélküli mérföldkő a bolygóvadászat történetében.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Az űrhajós, aki a Holdat ugyan kihagyta, de a poklot megjárta

MA 22:26

Az űrhajós, aki a Holdat ugyan kihagyta, de a poklot megjárta

Jim Lovell, az amerikai űrhajózás legendája, 97 éves korában hunyt el egy chicagói elővárosban. Az egykori haditengerészeti pilóta neve örökre összefonódott az Apollo–13 küldetéssel, amely 1970-ben hajszál híján...

Az amerikai vészjelző rendszerek újravizsgálatát tervezi az FCC

MA 22:01

Az amerikai vészjelző rendszerek újravizsgálatát tervezi az FCC

⚠ Az idei texasi áradások több mint 130 halálos áldozatot követeltek, ami rávilágított az Egyesült Államok jelenlegi vészhelyzeti riasztórendszereinek hiányosságaira. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) most bejelentette, hogy áttekinti...

Tudományos sokkok: 400 év az űrben, gonosz MI és elképesztő felfedezések!

MA 21:52

Tudományos sokkok: 400 év az űrben, gonosz MI és elképesztő felfedezések!

🤖 Augusztusban a tudomány hírei egyszerre festenek jövőképet, és rámutatnak, mennyire keveset tudunk még bolygónkon túl és belül is. 400 évig tartó utazás az Alfa Centaurihoz Egy új mérnöki...

Az ultraragadós kacsazselé forradalmasíthatja a sebészetet is

MA 21:01

Az ultraragadós kacsazselé forradalmasíthatja a sebészetet is

Egy északi japán tengerpart szikláján egy makacs gumikacsa pihen – nem a szeszélyes hullámok tartják ott, hanem egy új fejlesztésű, szuperragadós hidrogél. Ez a speciális anyag még a...

Az Azure keleten döcög a felhő: kicsit túl sok VM-et kért mindenki

MA 20:51

Az Azure keleten döcög a felhő: kicsit túl sok VM-et kért mindenki

Az Azure amerikai keleti régiójában még mindig nehezen indulnak el a virtuális gépek, hiába jelentette a Microsoft, hogy minden rendben van. A július 29-én kezdődött hiba során, amikor...

Az iPhone 17 várható újdonságai – Minden, amit érdemes tudni

MA 20:03

Az iPhone 17 várható újdonságai – Minden, amit érdemes tudni

📱 Az Apple minden eddiginél nagyobb dobásra készül: hamarosan érkezik az iPhone 17 széria, melyet a szokásos szeptemberi eseményen lepleznek majd le. A techrajongók izgatottan várják, vajon milyen újdonságokat...

Az elképesztő 256 TB-os SSD: a jövő MI-jét szolgálja, nem téged

MA 19:26

Az elképesztő 256 TB-os SSD: a jövő MI-jét szolgálja, nem téged

A Sandisk új, UltraQLC SN670 nevű SSD-je egészen döbbenetes, 256 TB-os kapacitással érkezik, és 2026 első felében lesz elérhető. Ez az adattároló a cég eddigi legnagyobbja, magánfelhasználóknak viszont...

Az a baj a fénnyel, ha önmagával ütközik

MA 19:01

Az a baj a fénnyel, ha önmagával ütközik

Mi történik, ha a fény összeütközik saját magával? Elsőre sci-fibe illő kérdésnek tűnik, de a fizikusok most végre választ találtak rá. Mindennapi tapasztalataink szerint a fényhullámok egyszerűen áthatolnak...

MI óriásközpont az Északi-sarkkör alatt: az OpenAI meglepetése

MA 18:51

MI óriásközpont az Északi-sarkkör alatt: az OpenAI meglepetése

🧠 Észak-Norvégiában, a sarkkör közelében épül Európa egyik legnagyobb és legerősebb MI-központja, ahol az OpenAI a megszokott nyugat-európai országok helyett a norvégiai Narvikot választotta. Az ok egyszerű: az olcsó,...