
Patthelyzet a holdraszállók fejlesztésében
A SpaceX 2021 áprilisában 2,9 milliárd dolláros (kb. 1 037 milliárd forintos) szerződést kapott a NASA-tól, hogy a Starship rakétából fejlesszen emberes holdkompot, amely a NASA Space Launch System rakétájával és az Orion űrhajóval összekapcsolódva eljuttatja az űrhajósokat a Holdra és vissza. Két évvel később a Blue Origin 3,4 milliárd dolláros (kb. 1 216 milliárd forintos) megbízást kapott egy második holdraszálló megalkotására.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a SpaceX valóban elmaradásban van: jelentős technikai akadályokat kell leküzdeniük, többek között először kellene nagyméretű űrjárművet utántölteni Föld körüli pályán, ami ilyen léptékben eddig még nem történt meg. A Blue Origin sincs jobb helyzetben – jelen állás szerint 2030 előtt nem készül el használható holdkompjával.
Duffy ugyanakkor arra is utalt, hogy akár a Blue Origin is beszállhat a versenybe egy új megoldással: a vállalat dolgozik egy Mk 1 nevű kisebb holdkiszállító tervein – amely eredetileg csak teherfuvarozásra készült –, és ennél nem lenne szükség űrbeli üzemanyag-utántöltésre, ráadásul a modell első repülése már a következő év elején megtörténhet.
Új versenytársak a láthatáron
A fent említett óriáscégeken kívül is akadnak jelentkezők. Hagyományos űripari vállalatok, például a Lockheed Martin, jelezték: ők akár 30 hónap alatt képesek lennének egy Apollo-korszak stílusú holdkompot építeni, ha erre lehetőséget kapnak. Nem elhanyagolható, hogy a NASA szakemberei közül is sokan támogatják ezt a kormányzati vezetésű, klasszikusabb megközelítést, amely nagyobb kontrollt biztosítana az ügynökségnek.
A NASA-megbízások jelentős részét már kifizették; különösen a SpaceX esetében lenne nehéz visszavonni a szerződéseket. Ha új pályázatokat írnak ki, jelentős többletforrásokat kellene biztosítani a Kongresszustól. Egy korábbi, 2017-es becslés szerint egy hagyományos, ún. „cost-plus” konstrukcióban készülő holdkomp 20-30 milliárd dollárba (kb. 7 154 és 10 731 milliárd forint közé) kerülne, ami majdnem tízszerese annak, amit a NASA eddig a SpaceX-nek ítélt.
Politika az űrkutatás árnyékában
A háttérben komoly politikai játszma zajlik: a NASA-igazgatói székért folyó harc is befolyásolja a fejlesztéseket és nyilatkozatokat. A jelenlegi vezetőt, Duffyt – aki korábban közlekedési miniszteri feladatokat is ellátott – Donald Trump elnök bízta meg ideiglenesen, miután Jared Isaacman milliárdos politikai okokból visszalépett a poszttól. Az elnök azt reméli, hogy Duffy stabilizálja a NASA-t, de Isaacman is egyre több támogatást kap a Fehér Házban.
Nem mellékes, hogy a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk kifejezetten élvezi a kihívást, és magabiztosan állítja: a Starship végül az egész holdi küldetést képes lesz ellátni. A riválisok azonban egyre nagyobb nyomást gyakorolnak, így újraindult az „amerikai űrverseny” – ezúttal vállalatok között.
Kihívások, lemaradás és bizonytalan jövő
A Duffy által beharangozott stratégia akár lendületet adhat az Artemis-programnak, de egyelőre nem látszik, hogyan orvosolja a NASA a stratégiai reformokat és a Hold-projekt csúszását. A Trump-kormányzat célja világos: amerikai fölény, de nem feltétlenül hagyományos, drága, kormányzati szerződések útján, hanem az űripar felpezsdítésével, az innováció ösztönzésével.
A NASA következő holdraszállása körüli verseny nemcsak technológiai kihívás, hanem politikai és finanszírozási küzdelem is – a tét pedig az, hogy 2029 előtt ki és hogyan tud újra amerikai zászlót juttatni a Holdra.