MI-sejt: Merre tart a mesterséges élet?

MI-sejt: Merre tart a mesterséges élet?
Jelentős jelentőséggel bír, hogy katalán tudósoknak sikerült létrehozniuk a világ legegyszerűbb mesterséges sejtjét, amely kizárólag kémiai reakciók segítségével képes irányítani önmagát. Az apró lipidbuborék, amelybe enzimeket zártak, képes a számára hasznos anyagok, például glükóz vagy karbamid felé mozogni. Ez az áttörés új utakat nyithat a sejtek viselkedésének megértésében: miként navigálnak az élő szervezetek anélkül, hogy összetett sejtszervecskék, például ostorok vagy bonyolult jelátviteli utak állnának rendelkezésre. Mindezek dacára ebben az egyszerű, szintetikus rendszerben sikerült feltárni azokat az alapelveket, amelyek lehetővé teszik a sejtek irányított mozgását, vagyis a kemotaxist.

Hogyan működik az MI-sejt? Az enzimek és pórusok szerepe

A minimalista MI-sejt lényege egy liposzóma, vagyis egy zsírból álló buborék, amelybe élő sejteknél is megtalálható enzimeket – glükóz-oxidázt vagy ureázt – juttattak. Ezek az enzimek képesek az adott anyagot (glükózt vagy karbamidot) lebontani, de a kutatók a liposzómát egy kulcsfontosságú membránpórussal is ellátták. Ez a pórus biztosítja, hogy az anyagok bejuthassanak a MI-sejtbe, majd a reakciók termékei távozhassanak is onnan. A folyamat során kémiai koncentrációkülönbség alakul ki a liposzóma környezetében, ami hajtóerőt ad az előrehaladáshoz – mintha maga a pórus lenne a hajó kormánya, az enzim pedig a motorja.

A mozgás fizikai alapjai – mit mondanak a kísérletek?

Például amikor a kutatók több mint 10 000 ilyen liposzómát engedtek át mikrofluidikus csatornákon glükóz- vagy karbamid-gradiens mellett, azt figyelték meg, hogy azok a vezikulumok, amelyeknek több pórusuk volt, kifejezetten a magasabb koncentrációjú területek felé indultak el. Ezzel szemben a kontrollminták, amelyek nem rendelkeztek pórusokkal, passzívan, a kisebb koncentráció felé mozogtak. Az eredmények szerint tehát minél több “ajtón” keresztül lélegezhetnek a MI-sejtek, annál inkább képesek aktívan oda haladni, ahol számukra előnyös anyag található.

Mit tanulhatunk a mesterséges sejtekből?

A fentiek tükrében belátható, hogy ezek az MI-sejtek egyszerűsített természetes “navigációs rendszerek”, amelyek révén jobban megérthetjük, hogyan képesek a valódi sejtek olyan bonyolult feladatokra, mint például a tápanyagok felkutatása vagy a káros anyagok elkerülése. Jelentőségét tovább növeli, hogy az alkalmazott mechanizmus – liposzóma, egy enzim, egy pórus – a legtöbb sejt alapvető építőelemei között megtalálható. Az ilyen típusú szintetikus biológia lényege: ha a bonyolult rendszert visszavezetjük az alapvető részekig, akkor végre feltárulnak a kulisszák mögött meghúzódó egyszerű, elegáns kémiai szabályok. Ez a megközelítés új betekintést adhat a sejtek evolúciójába, viselkedésébe, és egyben a jövő MI-alapú biofejlesztéseibe is.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, etikus-e mesterséges sejteket létrehozni, ha nem tudjuk, mire használják majd őket?
  • Ha te lennél kutató, hogyan döntenél arról, hogy meddig menj el az ilyen kísérletekkel?
  • Szerinted veszélyes lehet, ha nagyon egyszerű, "okos" rendszerek önállóan kezdenek működni?



Legfrissebb posztok

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

MA 17:26

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

A Google Pixel 10 Pro MI-újdonságait próbálva úgy tűnik, végre tényleg használhatóvá váltak ezek a fejlesztések – legalábbis, amikor éppen működnek. Az élő fordítás például zseniális, amíg teljesen...

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

MA 17:02

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

Amikor egy kibertámadás éri a céget, minden másodperc számít: lefagynak a rendszerek, elérhetetlenné válnak a fájlok, és pánikszerűen érkeznek a hívások. Ilyenkor leginkább az segít, ha három kulcsfontosságú...

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

MA 16:50

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

💬 Kanadai kutatók egy eddig ismeretlen módszert találtak arra, hogyan javítható a vércukorszint és csökkenthető a májkárosodás: a bélbaktériumok egy rejtett melléktermékét kell egyszerűen csapdába ejteni, még mielőtt problémát...

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

MA 16:26

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

Az elmúlt években a tudósok folyamatosan küzdenek azért, hogy megmentsék a kihalás szélére sodródott állatfajokat Kína leghosszabb folyójában, a Jangcében. Wuhanban, a Hidrobiológiai Intézet hatalmas medencéjében szürke, elegáns...

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

MA 16:02

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

A legújabb Guess reklámban egy feltűnően gyönyörű nő vonja magára a figyelmet – csakhogy nem létezik. Az apró betűs rész árulja el: a modell teljes egészében mesterséges intelligencia...

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

MA 14:52

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

A 123 méter magas, személyzet nélküli Starship rakéta új korszakot nyitott a világűrben, miután végre túlélte története eddigi leglátványosabb tesztjét. A rakéta kedden 19:30-kor szállt fel a texasi...

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

MA 14:26

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

Az Anthropic nevű MI-startup történelmi jelentőségű, 1,5 milliárd dolláros, azaz körülbelül 540 milliárd forintos kártérítést fizet ki könyvszerzőknek és kiadóknak egy szerzői jogi per lezárásaként. Ez az eddigi...

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

MA 14:02

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

🔎 Komoly kockázatok a felhasználók adatainál A WhatsAppot havonta 3 milliárd ember használja, a Meta pedig óriási reklámkampányban igyekszik mindenkit biztosítani arról, hogy az üzeneteid valóban titkosak, senki –...

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

MA 13:51

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

Egy új, forradalmi szemcsepp kínálhat megoldást azok számára, akik nehezen látnak közelre, vagyis öregszeműek (presbiópia esetén). A Buenos Aires-i Presbiópia Kutatóközpontban Dr. Jorge Benozzi és lánya, Dr. Giovanna...