MI-sejt: Merre tart a mesterséges élet?

MI-sejt: Merre tart a mesterséges élet?
Jelentős jelentőséggel bír, hogy katalán tudósoknak sikerült létrehozniuk a világ legegyszerűbb mesterséges sejtjét, amely kizárólag kémiai reakciók segítségével képes irányítani önmagát. Az apró lipidbuborék, amelybe enzimeket zártak, képes a számára hasznos anyagok, például glükóz vagy karbamid felé mozogni. Ez az áttörés új utakat nyithat a sejtek viselkedésének megértésében: miként navigálnak az élő szervezetek anélkül, hogy összetett sejtszervecskék, például ostorok vagy bonyolult jelátviteli utak állnának rendelkezésre. Mindezek dacára ebben az egyszerű, szintetikus rendszerben sikerült feltárni azokat az alapelveket, amelyek lehetővé teszik a sejtek irányított mozgását, vagyis a kemotaxist.

Hogyan működik az MI-sejt? Az enzimek és pórusok szerepe

A minimalista MI-sejt lényege egy liposzóma, vagyis egy zsírból álló buborék, amelybe élő sejteknél is megtalálható enzimeket – glükóz-oxidázt vagy ureázt – juttattak. Ezek az enzimek képesek az adott anyagot (glükózt vagy karbamidot) lebontani, de a kutatók a liposzómát egy kulcsfontosságú membránpórussal is ellátták. Ez a pórus biztosítja, hogy az anyagok bejuthassanak a MI-sejtbe, majd a reakciók termékei távozhassanak is onnan. A folyamat során kémiai koncentrációkülönbség alakul ki a liposzóma környezetében, ami hajtóerőt ad az előrehaladáshoz – mintha maga a pórus lenne a hajó kormánya, az enzim pedig a motorja.

A mozgás fizikai alapjai – mit mondanak a kísérletek?

Például amikor a kutatók több mint 10 000 ilyen liposzómát engedtek át mikrofluidikus csatornákon glükóz- vagy karbamid-gradiens mellett, azt figyelték meg, hogy azok a vezikulumok, amelyeknek több pórusuk volt, kifejezetten a magasabb koncentrációjú területek felé indultak el. Ezzel szemben a kontrollminták, amelyek nem rendelkeztek pórusokkal, passzívan, a kisebb koncentráció felé mozogtak. Az eredmények szerint tehát minél több “ajtón” keresztül lélegezhetnek a MI-sejtek, annál inkább képesek aktívan oda haladni, ahol számukra előnyös anyag található.

Mit tanulhatunk a mesterséges sejtekből?

A fentiek tükrében belátható, hogy ezek az MI-sejtek egyszerűsített természetes “navigációs rendszerek”, amelyek révén jobban megérthetjük, hogyan képesek a valódi sejtek olyan bonyolult feladatokra, mint például a tápanyagok felkutatása vagy a káros anyagok elkerülése. Jelentőségét tovább növeli, hogy az alkalmazott mechanizmus – liposzóma, egy enzim, egy pórus – a legtöbb sejt alapvető építőelemei között megtalálható. Az ilyen típusú szintetikus biológia lényege: ha a bonyolult rendszert visszavezetjük az alapvető részekig, akkor végre feltárulnak a kulisszák mögött meghúzódó egyszerű, elegáns kémiai szabályok. Ez a megközelítés új betekintést adhat a sejtek evolúciójába, viselkedésébe, és egyben a jövő MI-alapú biofejlesztéseibe is.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, etikus-e mesterséges sejteket létrehozni, ha nem tudjuk, mire használják majd őket?
  • Ha te lennél kutató, hogyan döntenél arról, hogy meddig menj el az ilyen kísérletekkel?
  • Szerinted veszélyes lehet, ha nagyon egyszerű, "okos" rendszerek önállóan kezdenek működni?



Legfrissebb posztok

Terjed Az MI-látszatjáték: a dolgozók színlelik a használatot

szerda 18:51

Terjed Az MI-látszatjáték: a dolgozók színlelik a használatot

🤔 Állásban vagy az Egyesült Államokban? Nos, akkor biztosan mindenki azt hiszi, hogy az MI a te legjobb haverod! Nagy eséllyel a főnököd is elvárja, hogy használj valamilyen mesterséges...

Az új csodabevonat: Teflon nélkül, mérgező anyagok nélkül?

MA 23:50

Az új csodabevonat: Teflon nélkül, mérgező anyagok nélkül?

Egészen új megközelítéssel álltak elő a Torontói Egyetem mérnökei, akik biztonságosabb alternatívát kínálnak a főzés és sok más terület sztáranyagára, a tapadásmentes bevonatokban előszeretettel használt PFAS-vegyületekre. Ezek a...

Az európai rakéta új műholdakat juttatott az űrbe

MA 23:00

Az európai rakéta új műholdakat juttatott az űrbe

Péntek éjjel sikeresen indult el a francia Arianespace Vega C nevű rakétája Dél-Amerikából, pontosan 23:03-kor (helyi idő szerint). Az űreszköz fedélzetén öt műhold utazott, amelyeket az Airbus Defence...

Az égi pusztító kígyó: kettős csillagvihar az Apep rendszerben

MA 22:50

Az égi pusztító kígyó: kettős csillagvihar az Apep rendszerben

A James Webb Űrteleszkóp (JWST) infravörös felvételén új részletek tárultak fel a mintegy 8 000 fényévnyire található, ritka Apep csillagrendszerről. Nevét az egyiptomi káosz és pusztítás istene után...

Az igazi kibervédelem: nem elég csak frissíteni

MA 22:00

Az igazi kibervédelem: nem elég csak frissíteni

Napjainkban a kiberbiztonság messze túlmutat a vírusirtók korszakán: a támadók gyorsabbak, okosabbak, ráadásul az anyagi haszonszerzés hajtja őket. A termékfejlesztő csapatoknak ez azt jelenti, hogy szinte folyamatosan új...

Az internet összeomlik, amikor még a Starlink sem bírja tovább

MA 21:50

Az internet összeomlik, amikor még a Starlink sem bírja tovább

🛸 Egészen péntekig kivételes megbízhatóság jellemezte a Starlink műholdas internetet, amely az elmúlt közel öt év során szinte folyamatos kapcsolatot biztosított felhasználóinak. Csütörtökön azonban váratlan, világszintű leállás történt: a...

Ez lesz az év sci-fije? Itt a Pluribus az Apple TV Plus-on!

MA 21:25

Ez lesz az év sci-fije? Itt a Pluribus az Apple TV Plus-on!

Lényeges szempont, hogy az Apple TV Plus idén ősszel tovább bővíti sci-fi sorozatainak kínálatát: november 7-én érkezik Vince Gilligan, a Totál Szívás (Breaking Bad) alkotójának vadonatúj szériája, a...

Az elképesztő fehérítő-injekció: gyógyír vagy katasztrófa?

MA 21:02

Az elképesztő fehérítő-injekció: gyógyír vagy katasztrófa?

😱 Xuewu Liu, kínai feltaláló, aki semmilyen orvosi végzettséggel vagy engedéllyel nem rendelkezik, 20 000 dollárért – nagyjából 7,2 millió forintért – árulja rákbetegeknek egy teljesen bizonyítatlan, MI-vezérelt kezelését,...

Az új MI-alapú sztentvizsgálat: sugárzás és vágás nélkül

MA 20:50

Az új MI-alapú sztentvizsgálat: sugárzás és vágás nélkül

🧠 Az érrendszeri sztentek beültetése évente közel 2 millió ember életét javítja az Egyesült Államokban, de nyomon követésük eddig vagy invazív beavatkozást, vagy káros sugárterhelést igényelt. Egy kínai kutatócsoport...