Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?

Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?
A bolygó biológiai sokfélesége vészesen fogyatkozik, a kipusztulás szélére sodródott fajok megmentése pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a tudományt. Az élővilág genetikai változatossága óriási szerepet játszik abban, hogy egy adott faj képes-e alkalmazkodni az egyre gyorsabb ütemben változó környezethez vagy ellenállni az új betegségeknek. Fontos megjegyezni, hogy a genetikai sokszínűség elvesztése – amelyet a természetes élőhelyek pusztulása és az orvvadászat is súlyosbít – akár évezredekre szóló károkat okozhat.

Új esély: a génszerkesztés mint megmentési stratégia

A hagyományos természetvédelmi módszerek, mint a természetes élőhelyek védelme, az orvvadászat elleni küzdelem vagy a fogságban történő szaporítás elengedhetetlenek. Ennek ellenére ezek önmagukban nem képesek helyreállítani azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek már eltűntek egy-egy fajból. Egy nemzetközi genetikuscsapat szerint a jövőben egyes fajok fennmaradásához elengedhetetlen lehet az új generációs génszerkesztő technológiák (például a CRISPR alkalmazása), amelyekkel olyan genetikai változatosság adható vissza, amely természetes mutációval csak évezredek alatt alakulna ki.

A génmérnökséget a növénytermesztésben már régóta alkalmazzák; a világ szántóterületeinek közel 13,5 százalékán génmódosított növényeket termesztenek, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel vagy az aszállyal szemben. Jelenleg olyan cégek, mint a dallasi Colossal Laboratory & Biosciences – amely a gyapjas mamut (woolly mammoth), a dodó (dodo) vagy a kardfogú farkas (dire wolf) feltámasztásán dolgozik –, szerkesztett DNS-sel próbálják visszahozni kihalt állatok ikonikus tulajdonságait. Ők például úgy tervezik újraalkotni a gyapjas mamutot, hogy a megtalált mamutgéneket beültetik az ázsiai elefánt genetikai állományába. Nemrég 20 génmódosítást hajtottak végre szürke farkaskölykökön a kihalt kardfogú farkas (dire wolf) tulajdonságainak visszahozására.

Genetikai múltból a jövőbe: múzeumi példányok szerepe

A világ múzeumai évszázadok óta őriznek olyan bőröket, csontokat vagy magokat, amelyek genetikai időkapszulaként szolgálnak. Ezekből a történelmi példányokból kinyert DNS-sel a tudósok beazonosíthatják a mára elveszett, de egykor fontos genetikai változatokat, és újabb lépésként visszavihetik azokat a vadon élő populációk génkészletébe.

Populációrobbanás vagy -csökkenés idején, amikor csak néhány egyed éli túl a szűk keresztmetszetet, a genetikai változatosság drámaian lecsökken, és nő az ártalmas mutációk gyakorisága is – ezt nevezzük genomikus eróziónak. Ha azonban az adott populációból hiányzik egy elengedhetetlen gén, génszerkesztés segítségével akár egy közeli rokon fajból is „kölcsönözhetünk” ilyen tulajdonságokat (ezt hívják génmentésnek – gene rescue), ahogy ez a mezőgazdaságban már évek óta bevett gyakorlat.

Miért nem lehet mindent a génszerkesztésre bízni?

Genetikai beavatkozások csak akkor értelmezhetőek, ha a populáció mérete már elérte azt a küszöböt, amely mellett a természetes szelekció is működni tud. Nem szabad elfelejteni, hogy az élőhelyvédelem, ragadozószabályozás, fogságban tartott szaporítás ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint magának a genetikai állománynak a helyreállítása. Emellett a génszerkesztett egyedek nem élnék túl egy lerabolt élőhelyen vagy orvvadászattól sújtott területen, így ilyen beavatkozás csak akkor indokolt, ha az élőhelyek és a faj védelme már eredményes volt.

Ennek ellenére a géntechnológia sem kockázatmentes. A CRISPR és rokon technológiák mellékhatásaként nem várt DNS-módosítások is előfordulhatnak, sőt, egy gén akár több funkcióval is bírhat (ezt nevezzük pleiotrópiának). Főleg kevésbé ismert fajoknál akár végzetes hibát is véthetünk. A közvélemény óvatossága, valamint a szabályozási akadályok is lassíthatják a génmódosított fajok szabadon engedését.


Illúzió vagy valódi megoldás?

Mindezek alapján megállapítható, hogy bár a génszerkesztés új, ígéretes eszköz a természetvédelmi repertoárban, nem tekinthető csodafegyvernek. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a gyors genetikai „javítások” elterelik a figyelmet a valódi problémákról: az élőhelyek védelmének hiányáról vagy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének szükségességéről.

Fontos megjegyezni, hogy az élőlények megmentésének kulcsa továbbra is az átfogó természetvédelmi munka, a közösségi összefogás, a jogi szabályozás, az élőhely-helyreállítás, a klímavédelem és a környezeti terhek csökkentése – a génszerkesztés pedig csak egy a sok közül, de mindenképpen létfontosságú esély lehet bizonyos fajok kihalásának megelőzésében.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te adnál esélyt a génszerkesztésnek, vagy inkább kihalni hagynád a veszélyeztetett fajokat?
  • Szerinted lehet-e etikus génmódosított állatokat visszaengedni a természetbe?
  • Mit tartasz fontosabbnak: az élőhelyek védelmét vagy a genetikai beavatkozást?



Legfrissebb posztok

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

MA 17:26

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

A Google Pixel 10 Pro MI-újdonságait próbálva úgy tűnik, végre tényleg használhatóvá váltak ezek a fejlesztések – legalábbis, amikor éppen működnek. Az élő fordítás például zseniális, amíg teljesen...

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

MA 17:02

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

Amikor egy kibertámadás éri a céget, minden másodperc számít: lefagynak a rendszerek, elérhetetlenné válnak a fájlok, és pánikszerűen érkeznek a hívások. Ilyenkor leginkább az segít, ha három kulcsfontosságú...

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

MA 16:50

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

💬 Kanadai kutatók egy eddig ismeretlen módszert találtak arra, hogyan javítható a vércukorszint és csökkenthető a májkárosodás: a bélbaktériumok egy rejtett melléktermékét kell egyszerűen csapdába ejteni, még mielőtt problémát...

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

MA 16:26

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

Az elmúlt években a tudósok folyamatosan küzdenek azért, hogy megmentsék a kihalás szélére sodródott állatfajokat Kína leghosszabb folyójában, a Jangcében. Wuhanban, a Hidrobiológiai Intézet hatalmas medencéjében szürke, elegáns...

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

MA 16:02

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

A legújabb Guess reklámban egy feltűnően gyönyörű nő vonja magára a figyelmet – csakhogy nem létezik. Az apró betűs rész árulja el: a modell teljes egészében mesterséges intelligencia...

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

MA 14:52

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

A 123 méter magas, személyzet nélküli Starship rakéta új korszakot nyitott a világűrben, miután végre túlélte története eddigi leglátványosabb tesztjét. A rakéta kedden 19:30-kor szállt fel a texasi...

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

MA 14:26

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

Az Anthropic nevű MI-startup történelmi jelentőségű, 1,5 milliárd dolláros, azaz körülbelül 540 milliárd forintos kártérítést fizet ki könyvszerzőknek és kiadóknak egy szerzői jogi per lezárásaként. Ez az eddigi...

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

MA 14:02

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

🔎 Komoly kockázatok a felhasználók adatainál A WhatsAppot havonta 3 milliárd ember használja, a Meta pedig óriási reklámkampányban igyekszik mindenkit biztosítani arról, hogy az üzeneteid valóban titkosak, senki –...

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

MA 13:51

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

Egy új, forradalmi szemcsepp kínálhat megoldást azok számára, akik nehezen látnak közelre, vagyis öregszeműek (presbiópia esetén). A Buenos Aires-i Presbiópia Kutatóközpontban Dr. Jorge Benozzi és lánya, Dr. Giovanna...