Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?

Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?
A bolygó biológiai sokfélesége vészesen fogyatkozik, a kipusztulás szélére sodródott fajok megmentése pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a tudományt. Az élővilág genetikai változatossága óriási szerepet játszik abban, hogy egy adott faj képes-e alkalmazkodni az egyre gyorsabb ütemben változó környezethez vagy ellenállni az új betegségeknek. Fontos megjegyezni, hogy a genetikai sokszínűség elvesztése – amelyet a természetes élőhelyek pusztulása és az orvvadászat is súlyosbít – akár évezredekre szóló károkat okozhat.

Új esély: a génszerkesztés mint megmentési stratégia

A hagyományos természetvédelmi módszerek, mint a természetes élőhelyek védelme, az orvvadászat elleni küzdelem vagy a fogságban történő szaporítás elengedhetetlenek. Ennek ellenére ezek önmagukban nem képesek helyreállítani azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek már eltűntek egy-egy fajból. Egy nemzetközi genetikuscsapat szerint a jövőben egyes fajok fennmaradásához elengedhetetlen lehet az új generációs génszerkesztő technológiák (például a CRISPR alkalmazása), amelyekkel olyan genetikai változatosság adható vissza, amely természetes mutációval csak évezredek alatt alakulna ki.

A génmérnökséget a növénytermesztésben már régóta alkalmazzák; a világ szántóterületeinek közel 13,5 százalékán génmódosított növényeket termesztenek, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel vagy az aszállyal szemben. Jelenleg olyan cégek, mint a dallasi Colossal Laboratory & Biosciences – amely a gyapjas mamut (woolly mammoth), a dodó (dodo) vagy a kardfogú farkas (dire wolf) feltámasztásán dolgozik –, szerkesztett DNS-sel próbálják visszahozni kihalt állatok ikonikus tulajdonságait. Ők például úgy tervezik újraalkotni a gyapjas mamutot, hogy a megtalált mamutgéneket beültetik az ázsiai elefánt genetikai állományába. Nemrég 20 génmódosítást hajtottak végre szürke farkaskölykökön a kihalt kardfogú farkas (dire wolf) tulajdonságainak visszahozására.

Genetikai múltból a jövőbe: múzeumi példányok szerepe

A világ múzeumai évszázadok óta őriznek olyan bőröket, csontokat vagy magokat, amelyek genetikai időkapszulaként szolgálnak. Ezekből a történelmi példányokból kinyert DNS-sel a tudósok beazonosíthatják a mára elveszett, de egykor fontos genetikai változatokat, és újabb lépésként visszavihetik azokat a vadon élő populációk génkészletébe.

Populációrobbanás vagy -csökkenés idején, amikor csak néhány egyed éli túl a szűk keresztmetszetet, a genetikai változatosság drámaian lecsökken, és nő az ártalmas mutációk gyakorisága is – ezt nevezzük genomikus eróziónak. Ha azonban az adott populációból hiányzik egy elengedhetetlen gén, génszerkesztés segítségével akár egy közeli rokon fajból is „kölcsönözhetünk” ilyen tulajdonságokat (ezt hívják génmentésnek – gene rescue), ahogy ez a mezőgazdaságban már évek óta bevett gyakorlat.

Miért nem lehet mindent a génszerkesztésre bízni?

Genetikai beavatkozások csak akkor értelmezhetőek, ha a populáció mérete már elérte azt a küszöböt, amely mellett a természetes szelekció is működni tud. Nem szabad elfelejteni, hogy az élőhelyvédelem, ragadozószabályozás, fogságban tartott szaporítás ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint magának a genetikai állománynak a helyreállítása. Emellett a génszerkesztett egyedek nem élnék túl egy lerabolt élőhelyen vagy orvvadászattól sújtott területen, így ilyen beavatkozás csak akkor indokolt, ha az élőhelyek és a faj védelme már eredményes volt.

Ennek ellenére a géntechnológia sem kockázatmentes. A CRISPR és rokon technológiák mellékhatásaként nem várt DNS-módosítások is előfordulhatnak, sőt, egy gén akár több funkcióval is bírhat (ezt nevezzük pleiotrópiának). Főleg kevésbé ismert fajoknál akár végzetes hibát is véthetünk. A közvélemény óvatossága, valamint a szabályozási akadályok is lassíthatják a génmódosított fajok szabadon engedését.


Illúzió vagy valódi megoldás?

Mindezek alapján megállapítható, hogy bár a génszerkesztés új, ígéretes eszköz a természetvédelmi repertoárban, nem tekinthető csodafegyvernek. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a gyors genetikai „javítások” elterelik a figyelmet a valódi problémákról: az élőhelyek védelmének hiányáról vagy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének szükségességéről.

Fontos megjegyezni, hogy az élőlények megmentésének kulcsa továbbra is az átfogó természetvédelmi munka, a közösségi összefogás, a jogi szabályozás, az élőhely-helyreállítás, a klímavédelem és a környezeti terhek csökkentése – a génszerkesztés pedig csak egy a sok közül, de mindenképpen létfontosságú esély lehet bizonyos fajok kihalásának megelőzésében.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te adnál esélyt a génszerkesztésnek, vagy inkább kihalni hagynád a veszélyeztetett fajokat?
  • Szerinted lehet-e etikus génmódosított állatokat visszaengedni a természetbe?
  • Mit tartasz fontosabbnak: az élőhelyek védelmét vagy a genetikai beavatkozást?


Legfrissebb posztok

MA 20:50

Az MI felpörgeti a tudományt, miközben zuhanni kezd a minőség

A ChatGPT 2022 végi megjelenése óta a tudományos közösség üteme látványosan felgyorsult...

MA 20:33

A tányérod dönt a Föld jövőjéről

🍚 A mindennapi étkezéseinknek meglepően nagy hatása van az éghajlatváltozásra. A fejlett országok lakóinak többsége már rég túllépte azt a megengedhető élelmiszer-kibocsátási szintet, amely ahhoz szükséges, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsuk...

MA 20:20

Az ősi Lucy végre elárulja élete titkait

Felmerül a kérdés, hogy miként élhetett és halt meg egyik leghíresebb ősünk, Lucy, akinek felfedezése 50 évvel ezelőtt örökre megváltoztatta az emberi evolúcióról alkotott képünket...

MA 20:02

Az MI-botrány miatt elmarad a Clair Obscur-díj

A játékvilágban igazi vihart kavart, hogy az Indie Game Awards visszavonta a legjobb játék díját a Clair Obscur: Expedition 33 című játéktól, miután kiderült, hogy a fejlesztő Sandfall Interactive a fejlesztés során generatív MI-t is használt...

MA 19:50

Az MI háborút robbantott ki a fejlesztők és játékosok között

2025-ben a generatív MI berobbant a videojáték-iparba, meglepő gyorsasággal meghódítva a legnagyobb címeket...

MA 19:02

Az MI-részvényőrület: buborék, vagy valódi aranykor?

💰 Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átszövi a mindennapokat, és uralja a tőzsdei híreket, sok befektető fejében régi-új félelem bukkan fel: már túl vagyunk a csúcson, vagy valóban tart még az MI-buborék?..

MA 18:50

A téli égbolt kilenc csodája: ezt nézd meg távcsővel!

⭐ A tél az északi féltekén igazi kincsesbánya azoknak, akik szeretnek csillagnézéssel foglalkozni egy jó távcsővel...

MA 18:33

Az adatlopás új frontja: lebuktak a veszélyes Chrome-bővítmények

🕵 Fertőzött bővítmények buktak le a Chrome Webáruházban, amelyek több mint 170 népszerű oldalról loptak értékes adatokat...

MA 18:17

Az Apple-vezér nagy Nike-bevásárlása: Tim Cook nyomában

Mi is beszálltunk a Nike részvényeibe, miután több vezető is nagyobb összeget fektetett a cégbe...

MA 17:34

Az orvosok megdöbbentek: karácsonyfa lett egy férfi húgyhólyagja

🎄 Egy 30 éves nigériai férfinál különös húgyúti elváltozást fedeztek fel, aminek következtében a húgyhólyagja alsó része karácsonyfa alakúra duzzadt...

MA 17:17

Az írók megint perbe szállnak a nagy MI-cégekkel a lopott könyvekért

Egy csoport ismert szerző, köztük John Carreyrou, újabb pert indított hat vezető MI-vállalat ellen, amiért azok állítólag könyveik kalózmásolatait használták fel a modellek betanításához...

MA 17:02

Az európai parkettek ingadoznak, a Novo Nordisk száguld

Az európai piacok szerdán vegyesen zártak, miután a befektetők az év végéhez közeledve mérlegelték az ingadozó év eredményeit a karácsony előtti rövid kereskedési napon...

MA 16:33

Az indiai űrrekord: még sosem indult ekkora műhold

🚀 India űrkutatási hivatala, az ISRO minden eddiginél nehezebb terhet juttatott az űrbe: az LVM3-M6 rakétával pályára állított egy 6100 kilogrammos amerikai kommunikációs műholdat, az AST SpaceMobile vállalat egyik eszközét...

MA 16:17

Az Apple megnyitja a kaput a külső appok előtt Brazíliában

Az Apple 2025-ben Brazíliában is lehetővé teszi harmadik féltől származó alkalmazásboltok használatát iOS-en, miután többéves jogi huzavona után megegyezett az ország versenyhatóságával...

MA 16:03

Az ősi barlangok földjén: a DNS-időkapszulái nyomában

🔥 Az elmúlt két évtizedben hatalmas forradalom zajlott a múlt kutatásában, különösen azáltal, hogy a csontokból kivont ősi DNS-t ma már korszerű módszerekkel vizsgálják...

MA 15:50

Az Amazon és az MI‑vásárlóbotok csatája: szövetséges vagy közellenség?

A fejlemények villámgyorsan követték egymást az online kereskedelemben: MI-alapú vásárlóbotok és automatizált eszközök áradata indult meg, amelyek teljesen átalakíthatják, ahogyan online vásárolunk...

MA 15:35

A valódi karácsonyfák jövője: harc a hőhullámokkal és aszállyal

🎄 Hihetetlen, de mégis igaz, hogy a karácsonyfák túlélése egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás miatt...

MA 15:18

Az élővilág aranykora: egymást érik az új fajok

🌱 Az utóbbi években hihetetlen tempóra kapcsolt a Föld élővilágának feltérképezése. Ma évente több mint 16 000 új fajt azonosítanak a kutatók, sokkal gyorsabban, mint bármikor korábban...

MA 15:04

A Google 2025-ös MI-áttörései felrázzák a világot

2025 elképesztő lendületet adott a mesterséges intelligenciának és a tudományos kutatásnak...