Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?

Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?
A bolygó biológiai sokfélesége vészesen fogyatkozik, a kipusztulás szélére sodródott fajok megmentése pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a tudományt. Az élővilág genetikai változatossága óriási szerepet játszik abban, hogy egy adott faj képes-e alkalmazkodni az egyre gyorsabb ütemben változó környezethez vagy ellenállni az új betegségeknek. Fontos megjegyezni, hogy a genetikai sokszínűség elvesztése – amelyet a természetes élőhelyek pusztulása és az orvvadászat is súlyosbít – akár évezredekre szóló károkat okozhat.

Új esély: a génszerkesztés mint megmentési stratégia

A hagyományos természetvédelmi módszerek, mint a természetes élőhelyek védelme, az orvvadászat elleni küzdelem vagy a fogságban történő szaporítás elengedhetetlenek. Ennek ellenére ezek önmagukban nem képesek helyreállítani azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek már eltűntek egy-egy fajból. Egy nemzetközi genetikuscsapat szerint a jövőben egyes fajok fennmaradásához elengedhetetlen lehet az új generációs génszerkesztő technológiák (például a CRISPR alkalmazása), amelyekkel olyan genetikai változatosság adható vissza, amely természetes mutációval csak évezredek alatt alakulna ki.

A génmérnökséget a növénytermesztésben már régóta alkalmazzák; a világ szántóterületeinek közel 13,5 százalékán génmódosított növényeket termesztenek, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel vagy az aszállyal szemben. Jelenleg olyan cégek, mint a dallasi Colossal Laboratory & Biosciences – amely a gyapjas mamut (woolly mammoth), a dodó (dodo) vagy a kardfogú farkas (dire wolf) feltámasztásán dolgozik –, szerkesztett DNS-sel próbálják visszahozni kihalt állatok ikonikus tulajdonságait. Ők például úgy tervezik újraalkotni a gyapjas mamutot, hogy a megtalált mamutgéneket beültetik az ázsiai elefánt genetikai állományába. Nemrég 20 génmódosítást hajtottak végre szürke farkaskölykökön a kihalt kardfogú farkas (dire wolf) tulajdonságainak visszahozására.

Genetikai múltból a jövőbe: múzeumi példányok szerepe

A világ múzeumai évszázadok óta őriznek olyan bőröket, csontokat vagy magokat, amelyek genetikai időkapszulaként szolgálnak. Ezekből a történelmi példányokból kinyert DNS-sel a tudósok beazonosíthatják a mára elveszett, de egykor fontos genetikai változatokat, és újabb lépésként visszavihetik azokat a vadon élő populációk génkészletébe.

Populációrobbanás vagy -csökkenés idején, amikor csak néhány egyed éli túl a szűk keresztmetszetet, a genetikai változatosság drámaian lecsökken, és nő az ártalmas mutációk gyakorisága is – ezt nevezzük genomikus eróziónak. Ha azonban az adott populációból hiányzik egy elengedhetetlen gén, génszerkesztés segítségével akár egy közeli rokon fajból is „kölcsönözhetünk” ilyen tulajdonságokat (ezt hívják génmentésnek – gene rescue), ahogy ez a mezőgazdaságban már évek óta bevett gyakorlat.

Miért nem lehet mindent a génszerkesztésre bízni?

Genetikai beavatkozások csak akkor értelmezhetőek, ha a populáció mérete már elérte azt a küszöböt, amely mellett a természetes szelekció is működni tud. Nem szabad elfelejteni, hogy az élőhelyvédelem, ragadozószabályozás, fogságban tartott szaporítás ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint magának a genetikai állománynak a helyreállítása. Emellett a génszerkesztett egyedek nem élnék túl egy lerabolt élőhelyen vagy orvvadászattól sújtott területen, így ilyen beavatkozás csak akkor indokolt, ha az élőhelyek és a faj védelme már eredményes volt.

Ennek ellenére a géntechnológia sem kockázatmentes. A CRISPR és rokon technológiák mellékhatásaként nem várt DNS-módosítások is előfordulhatnak, sőt, egy gén akár több funkcióval is bírhat (ezt nevezzük pleiotrópiának). Főleg kevésbé ismert fajoknál akár végzetes hibát is véthetünk. A közvélemény óvatossága, valamint a szabályozási akadályok is lassíthatják a génmódosított fajok szabadon engedését.


Illúzió vagy valódi megoldás?

Mindezek alapján megállapítható, hogy bár a génszerkesztés új, ígéretes eszköz a természetvédelmi repertoárban, nem tekinthető csodafegyvernek. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a gyors genetikai „javítások” elterelik a figyelmet a valódi problémákról: az élőhelyek védelmének hiányáról vagy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének szükségességéről.

Fontos megjegyezni, hogy az élőlények megmentésének kulcsa továbbra is az átfogó természetvédelmi munka, a közösségi összefogás, a jogi szabályozás, az élőhely-helyreállítás, a klímavédelem és a környezeti terhek csökkentése – a génszerkesztés pedig csak egy a sok közül, de mindenképpen létfontosságú esély lehet bizonyos fajok kihalásának megelőzésében.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te adnál esélyt a génszerkesztésnek, vagy inkább kihalni hagynád a veszélyeztetett fajokat?
  • Szerinted lehet-e etikus génmódosított állatokat visszaengedni a természetbe?
  • Mit tartasz fontosabbnak: az élőhelyek védelmét vagy a genetikai beavatkozást?


Legfrissebb posztok

csütörtök 06:42

Az igazi Múmia visszatér: Fraser és Weisz újra együtt

🎬 Megint feltámad A múmia (The Mummy) filmsorozat, mégpedig a rajongók kedvenc párosával: Brendan Fraser és Rachel Weisz ismét visszatérnek a következő részben...

szombat 14:24

Tévedhetetlen szakértők? Az előrejelzések meglepő valósága

I. Egy szakértő a szakértőkről Pontosítsunk, mivel mi nem vagyunk szakértők, hogy a jövőt megjósoljuk: eddig általában ebből nem sok jó sült ki...

MA 10:37

Egyetemisták műholdja vizsgálja a napkitöréseket

🚀 Egy különleges kis műhold, azaz CubeSat indul hamarosan a világűrbe, hogy az űridőjárást és a naptevékenység Földre gyakorolt hatását kutassa...

MA 10:29

Az új Tesla-álom: most már csetelhetsz is vezetés közben

Elon Musk újabb merész ígérettel borzolja a kedélyeket: már csak hetek választják el a Tesla-tulajokat attól, hogy vezetés közben nyugodtan csetelhessenek...

MA 10:22

Az OpenAI mégsem igényel állami támogatást?

🤔 Az elmúlt napokban komoly zavart keltett az OpenAI, miután a vállalat vezetői ellentmondásos nyilatkozatokat tettek arról, hogy szükségük van-e szövetségi hitelgaranciára...

MA 10:15

Végre megfejtették az aszimmetrikus holdporfelhő rejtélyét

🌕 A Holdat mindenhol furcsa, ferde porfelhő követi, amely legjobban úgy írható le, hogy mindig a Nap felé néző oldal felé hajlik...

MA 09:50

MI-alapú jóslásokkal újul meg a Google Finance

A Google Finance hamarosan egy erőteljes MI-fejlesztéssel bővül: megérkezik a Gemini Deep Research funkció, amely az internetes fogadási piacok – például a Kalshi és a Polymarket – előrejelzési adatait is felhasználja...

MA 09:36

Az eddigi legfényesebb fekete lyuk-robbanás döbbentette meg a csillagászokat

Egy fekete lyuk 10 ezermilliárdszor fényesebben ragyogott, mint a Nap – ez minden eddigi hasonló eseményt felülmúl...

MA 09:22

Az űrbe költözik a Google új MI-adatközpontja?

A Google a Suncatcher projekttel merész lépést tervez: MI-adatközpontokat juttatna Föld körüli pályára, ahol azok napenergiával működő műholdakból álló konstellációként dolgoznának...

MA 09:15

Az emberek még mindig ugyanazokat a borzalmas jelszavakat használják

123456, admin, password – hiába figyelmeztetnek évek óta mindenkit az ilyen egyszerű jelszavak veszélyeire, még mindig tömegek választják ezeket...

MA 09:08

Pluribus rejtélye, az emberiség összeolvadása

🧠 A Breaking Bad alkotójának új sorozata, a Pluribus egyből a közepébe vág: mi történt az emberiség túlnyomó többségével, és miért maradt csak 13 ember önálló tudatnál?..

MA 09:02

Az igazi kibervédelem akkor működik, ha a vörös és a kék csapat együtt dolgozik

🛡 A vállalatok többségénél a vörös (támadó) és a kék (védő) csapat elkülönülten dolgozik...

MA 08:50

Az Amazon az MI-t hívja segítségül a Kindle-könyvek fordításához

📖 Az Amazon új, MI-alapú fordítóeszközt vezet be Kindle Translate néven, hogy a szerzők gyorsabban és olcsóbban jelentethessék meg önállóan kiadott e-könyveiket több nyelven...

MA 08:43

Az ESA a világ vizét cserkészi: indul a HydroGNSS

A HydroGNSS, az Európai Űrügynökség (ESA) első Scout-küldetése készen áll az indításra Kaliforniából, miután szeptember végén megérkezett a Vandenberg Űrhaderőbázisra...

MA 08:35

Az MI az ember szolgálatába állna a Microsoftnál

A Microsoft új MI-szuperintelligencia csapatot hoz létre Mustafa Suleyman vezetésével, amelynek célja, hogy a technológia kézzelfogható, jól ellenőrizhető módon segítse az embereket...

MA 08:22

Az MI-láz ma súlyos veszteségeket okoz a SoftBanknak

A japán SoftBank-csoport egy héten belül több mint 19 ezer milliárd forintnyi értéket veszített, miután részvényei pénteken újabb 8%-ot estek...

MA 08:16

Kína olcsó árammal és Huawei chipekkel lép színre az MI-harcban

⚡ Kína MI-fejlesztési törekvései egyre nagyobb lendületet kapnak, és ebben két fő fegyvert vet be: a hazai fejlesztésű Huawei-chipekből összeállított hatalmas klasztereket és a környező országokénál jóval olcsóbb energiát...

MA 08:09

Elon Musk tényleg megkapta a 360 ezermilliárdos Tesla-bónuszt

Elon Musk lenyűgöző, akár 360 000 milliárd forintos fizetési csomagját a Tesla részvényeseinek több mint 75 százaléka szavazta meg, annak ellenére, hogy sokak szerint Musk csak részmunkaidős vezérigazgatóként irányítja a vállalatot...

MA 08:03

Az emberiség saját maga szabja meg a klímaváltozás végső határait

Földünk rendszerei egyre inkább közelednek ahhoz a ponthoz, ahol az éghajlatváltozás már visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, végzetes láncreakciókat okozva a bolygón...