Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?

Megmenthetjük-e a Földet génszerkesztéssel, vagy mindenkit csak hitegetünk?
A bolygó biológiai sokfélesége vészesen fogyatkozik, a kipusztulás szélére sodródott fajok megmentése pedig egyre nagyobb kihívás elé állítja a tudományt. Az élővilág genetikai változatossága óriási szerepet játszik abban, hogy egy adott faj képes-e alkalmazkodni az egyre gyorsabb ütemben változó környezethez vagy ellenállni az új betegségeknek. Fontos megjegyezni, hogy a genetikai sokszínűség elvesztése – amelyet a természetes élőhelyek pusztulása és az orvvadászat is súlyosbít – akár évezredekre szóló károkat okozhat.

Új esély: a génszerkesztés mint megmentési stratégia

A hagyományos természetvédelmi módszerek, mint a természetes élőhelyek védelme, az orvvadászat elleni küzdelem vagy a fogságban történő szaporítás elengedhetetlenek. Ennek ellenére ezek önmagukban nem képesek helyreállítani azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek már eltűntek egy-egy fajból. Egy nemzetközi genetikuscsapat szerint a jövőben egyes fajok fennmaradásához elengedhetetlen lehet az új generációs génszerkesztő technológiák (például a CRISPR alkalmazása), amelyekkel olyan genetikai változatosság adható vissza, amely természetes mutációval csak évezredek alatt alakulna ki.

A génmérnökséget a növénytermesztésben már régóta alkalmazzák; a világ szántóterületeinek közel 13,5 százalékán génmódosított növényeket termesztenek, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel vagy az aszállyal szemben. Jelenleg olyan cégek, mint a dallasi Colossal Laboratory & Biosciences – amely a gyapjas mamut (woolly mammoth), a dodó (dodo) vagy a kardfogú farkas (dire wolf) feltámasztásán dolgozik –, szerkesztett DNS-sel próbálják visszahozni kihalt állatok ikonikus tulajdonságait. Ők például úgy tervezik újraalkotni a gyapjas mamutot, hogy a megtalált mamutgéneket beültetik az ázsiai elefánt genetikai állományába. Nemrég 20 génmódosítást hajtottak végre szürke farkaskölykökön a kihalt kardfogú farkas (dire wolf) tulajdonságainak visszahozására.

Genetikai múltból a jövőbe: múzeumi példányok szerepe

A világ múzeumai évszázadok óta őriznek olyan bőröket, csontokat vagy magokat, amelyek genetikai időkapszulaként szolgálnak. Ezekből a történelmi példányokból kinyert DNS-sel a tudósok beazonosíthatják a mára elveszett, de egykor fontos genetikai változatokat, és újabb lépésként visszavihetik azokat a vadon élő populációk génkészletébe.

Populációrobbanás vagy -csökkenés idején, amikor csak néhány egyed éli túl a szűk keresztmetszetet, a genetikai változatosság drámaian lecsökken, és nő az ártalmas mutációk gyakorisága is – ezt nevezzük genomikus eróziónak. Ha azonban az adott populációból hiányzik egy elengedhetetlen gén, génszerkesztés segítségével akár egy közeli rokon fajból is „kölcsönözhetünk” ilyen tulajdonságokat (ezt hívják génmentésnek – gene rescue), ahogy ez a mezőgazdaságban már évek óta bevett gyakorlat.

Miért nem lehet mindent a génszerkesztésre bízni?

Genetikai beavatkozások csak akkor értelmezhetőek, ha a populáció mérete már elérte azt a küszöböt, amely mellett a természetes szelekció is működni tud. Nem szabad elfelejteni, hogy az élőhelyvédelem, ragadozószabályozás, fogságban tartott szaporítás ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint magának a genetikai állománynak a helyreállítása. Emellett a génszerkesztett egyedek nem élnék túl egy lerabolt élőhelyen vagy orvvadászattól sújtott területen, így ilyen beavatkozás csak akkor indokolt, ha az élőhelyek és a faj védelme már eredményes volt.

Ennek ellenére a géntechnológia sem kockázatmentes. A CRISPR és rokon technológiák mellékhatásaként nem várt DNS-módosítások is előfordulhatnak, sőt, egy gén akár több funkcióval is bírhat (ezt nevezzük pleiotrópiának). Főleg kevésbé ismert fajoknál akár végzetes hibát is véthetünk. A közvélemény óvatossága, valamint a szabályozási akadályok is lassíthatják a génmódosított fajok szabadon engedését.


Illúzió vagy valódi megoldás?

Mindezek alapján megállapítható, hogy bár a génszerkesztés új, ígéretes eszköz a természetvédelmi repertoárban, nem tekinthető csodafegyvernek. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a gyors genetikai „javítások” elterelik a figyelmet a valódi problémákról: az élőhelyek védelmének hiányáról vagy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének szükségességéről.

Fontos megjegyezni, hogy az élőlények megmentésének kulcsa továbbra is az átfogó természetvédelmi munka, a közösségi összefogás, a jogi szabályozás, az élőhely-helyreállítás, a klímavédelem és a környezeti terhek csökkentése – a génszerkesztés pedig csak egy a sok közül, de mindenképpen létfontosságú esély lehet bizonyos fajok kihalásának megelőzésében.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te adnál esélyt a génszerkesztésnek, vagy inkább kihalni hagynád a veszélyeztetett fajokat?
  • Szerinted lehet-e etikus génmódosított állatokat visszaengedni a természetbe?
  • Mit tartasz fontosabbnak: az élőhelyek védelmét vagy a genetikai beavatkozást?



Legfrissebb posztok

Az MI már a falakon át is lát: a WhoFi botránya

MA 20:01

Az MI már a falakon át is lát: a WhoFi botránya

Az olaszországi La Sapienza Egyetemen fejlesztett WhoFi rendszer képes egyedi módon beazonosítani embereket a WiFi-jeleken keresztül – mindezt anélkül, hogy kamerát vagy bármilyen fizikai érintkezést használnának. A rendszer...

Allianz Life hack: több mint egymillió ügyfél adatai veszélyben

MA 19:51

Allianz Life hack: több mint egymillió ügyfél adatai veszélyben

🔒 Az észak-amerikai Allianz Life biztosítót július 16-án kibertámadás érte, amely során egy ismeretlen hackercsoport több mint 1,4 millió ügyfél érzékeny adataihoz jutott hozzá. Az adatszivárgás egy harmadik fél...

Az új brit törvény miatt mindenki VPN-t tölt le

MA 19:25

Az új brit törvény miatt mindenki VPN-t tölt le

Pénteken az Egyesült Királyságban életbe lépett a kötelező korhatár-ellenőrzési szabályozás, amely jelentősen felpörgette a VPN-appok letöltését. A Proton VPN például egyetlen óra alatt 1400 százalékos növekedést tapasztalt a...

Az elfelejtett New Orleans: Katrina húsz év után is fenyeget

MA 19:02

Az elfelejtett New Orleans: Katrina húsz év után is fenyeget

Húsz év telt el azóta, hogy 2005. augusztus 29-én a Katrina hurrikán letarolta New Orleanst. A 180 km/órás széllökésekkel érkező, 3-as kategóriájú vihar önmagában sem ígért sok jót,...

Oroszlán vs. háziállat: Egy kerítés, ami mindent megváltoztat!

MA 18:51

Oroszlán vs. háziállat: Egy kerítés, ami mindent megváltoztat!

Afrika gyorsan változó vidékein egyre nagyobb kihívást jelent, hogy az emberek és a ragadozók, például az oroszlánok békében éljenek egymás mellett. Az emberi terjeszkedés, az élőhelyek zsugorodása és...

Az MI és a fekete lyuk: laborban születhet új fizika

MA 18:26

Az MI és a fekete lyuk: laborban születhet új fizika

💫 A kvantumtérelmélet (QFT) a részecskék és a köztük ható erők viselkedését írja le, ötvözve a kvantummechanika és Einstein speciális relativitáselméletének alapelveit. Ez a keretrendszer számos lenyűgöző jelenséget jósol,...

Az ember még a fán tanult meg járni?

MA 18:01

Az ember még a fán tanult meg járni?

🦍 Érdemes kiemelni, hogy a korai emberi őseink két lábon járásának eredete továbbra is izgalmas rejtély, amelyre most újabb magyarázat érkezhet a tanzániai Issa-völgy szavannáin élő csimpánzok megfigyeléséből. Ezek...

Az okostelefon, amely sötétben is színesen lát

MA 17:51

Az okostelefon, amely sötétben is színesen lát

📷 Okostelefonnal sötétben fotózni eddig többnyire zajos, fekete-fehér felvételeket jelentett, amelyekhez infravörös fényre is szükség volt. Ezt cáfolja most meg a FOSSiBOT F107 Pro, amely saját, Starlight Night Vision...

Az MI-használat valóban felnyomja a villanyszámládat?

MA 17:01

Az MI-használat valóban felnyomja a villanyszámládat?

A generatív MI-platformok, mint például a ChatGPT, látványosan megkönnyítik az életünket: akciófigurákat tervezhetünk, Ghibli-mémeket gyárthatunk, vagy akár a céges feladatokat is automatizálhatjuk velük. Azonban ezek az alkalmazások jelentős...