Ősi utazók a jégvilágban
A Kitsissut-szigetek lakói 4500–2700 évvel ezelőtt éltek ezen a területen. Sokáig azt gondolták, hogy ők csupán a szárazföldön maradtak, miután az addig jeges vidéken a jég elolvadt. Most azonban új kutatások arra utalnak, hogy már az első ott élők is átkeltek a jégmentes tengeren, és ezzel már az ő korukban is jelentős hatást gyakoroltak az Északi-sarkvidék élővilágára.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben nemcsak a parti állatokat követték, hanem ténylegesen hajóztak, jól boldogultak a gyorsan változó, veszélyes környezetben. Bár a hajókat és halászeszközöket megőrző, szerves anyagokból készült tárgyak ritkán maradtak fenn, a kutatók 297 régészeti leletet vizsgáltak, főként az Isbjørne-szigeten, és kiderült, hogy az emberek rendszeresen járták és lakták a vidéket, szigetről szigetre utazva.
Navigációs zsenik az Északi-sarkon
Egy ehhez hasonló út akár 15–18 órás megfeszített evezést jelentett, ráadásul rendkívül gyorsan változó és kiszámíthatatlan körülmények között. Csak azok tudtak sikerrel átkelni, akik kivételes navigációs képességekkel rendelkeztek.
A leletek azt is megmutatják, hogy az ősi telepesek szoros kapcsolatban álltak az újonnan kialakuló tengeri ökoszisztémával. Miután 4500 éve elolvadt a jégtakaró, az élővilág – madarak, jegesmedvék, fókák, fogascetfélék – mind kapcsolatba kerültek ezekkel a bátor utazókkal. Így az ember már több ezer éve formálja ezt a vibráló, sokszínű élőhelyet.
Történelem az ökoszisztémák védelméért
A tudósok úgy gondolják, hogy ez az összefonódott történet segíthet a jövőbeli természetvédelmi intézkedések kialakításában. Az emberi jelenlét és a természetes környezet közös múltja azt üzeni: a történelmünk és a környezetvédelem nem választhatók külön. Az új kutatások reményt adnak, hogy a térség döntéshozói is jobban figyelembe veszik majd a régió gazdag, ember által is formált múltját.
