
Dereguláció mindenek felett
Trump stratégiájának első pillére a dereguláció: minél kevesebb akadály gördüljön az MI elterjedése elé. Az új tervezet szerint, ha egy állam túl szigorúan szabályozza az MI használatát, akkor szövetségi forráselvonással kell számolnia. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) is felhatalmazást kapna arra, hogy ha az állami MI-szabályok akadályozzák a rádió, televízió vagy internet működését, akkor közbeavatkozhasson. Ilyen eset például, amikor egy állami előírás meggátolná egy gyors MI-fejlesztés megjelenését az interneten.
Az is cél, hogy az országos szintű szabályozásokat mielőbb felülvizsgálják, hogy egyik hivatal se akadályozza fölösleges adminisztratív terhekkel az MI bevezetését.
Adatközpontok: gyors engedélyek, olcsó energia, kérdéses környezetvédelem
Az MI-hez kapcsolódó infrastruktúra, például az új adatközpontok, chipgyárak vagy energiatermelő egységek építése eddig gyakran lelassult a környezetvédelmi előírások miatt. Trump célja ezt a folyamatot leegyszerűsíteni: az engedélyeztetési eljárásokat felgyorsítani, speciális eljárásokat bevezetni, sőt, akár nemzeti parkokban és katonai bázisokon is lehetővé tenni az MI-fejlesztést. Bár több technológiai vállalatot már bíráltak, amiért szennyező adatközpontokat építenek hátrányos helyzetű közösségekben – ilyen például az xAI memphisi központja –, Trumpék szerint a gazdasági fejlődés fontosabb.
A stratégia kitér a villamosenergia-hálózat stabilizálására is, hiszen az MI rendkívül energiaigényes. Az MI-vállalatoknak új eszközöket adnának, hogy a kritikus időszakokban se okozzanak fennakadást, sőt, előnyt is élveznének más nagyfogyasztókkal szemben.
A torzításmentes MI: illúzió vagy lehetőség?
A stratégiában kiemelt helyet kap a szólásszabadság védelme, illetve a “ideológiai torzításoktól” mentes MI fejlesztése. A cél, hogy a kormány csak olyan fejlesztőkkel szerződjön, akik mesterséges intelligenciája “objektív és semleges”. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyes jogászok szerint a teljes objektivitás megkövetelése ütközhet az amerikai alkotmány szólásszabadságot védő első kiegészítésével.
A semlegesség meghatározása és ellenőrzése tudományos és gyakorlati szempontból is kérdéses. Az MI-modellek fejlesztőinek egy része, például az Anthropic, a Google vagy az OpenAI, már eddig is beszállt a védelmi minisztérium MI-projektjeibe. Emiatt, ha a beszerzéseket csak “semleges” szoftverekre korlátozzák, az sokak szerint megvalósíthatatlan.
Nyílt forrású MI: startupok és kutatók előnyben
Az új terv igyekszik támogatni a nyílt MI-modelleket, amelyek ingyenesen elérhetőek és az amerikai értékeket tükrözik. Ez részben válasz Kína egyre növekvő nyílt MI-fejlesztéseire. A cél, hogy a feltörekvő amerikai cégek és kutatók is hozzáférhessenek nagyobb számítási kapacitáshoz, amit eddig csak óriáscégek engedhettek meg maguknak. Így több innovatív, versenyképes MI-modell jelenhet meg, például a Meta vagy a Hugging Face közreműködésével.
Biztonság, hadsereg, versenyfutás Kínával
Nem meglepő módon a stratégia kiemelt figyelmet fordít a nemzetbiztonsági kockázatokra. Az amerikai védelmi minisztérium (DoD) számára külön adatközpontokat építenének, és fokozottan vizsgálnák, hogy a rivális országok – elsősorban Kína – mennyire integrálták az MI-t saját rendszereikbe.
Emellett az MI-rendszerek potenciális veszélyeiről is szó esik, például: kibertámadások, vegyi vagy biológiai fegyverek fejlesztése. Elvárás, hogy a mesterséges intelligencia vezető fejlesztői működjenek együtt a kormánnyal ezek felmérésében.
A stratégia kimondja azt is, hogy az amerikai ellátási láncból kizárnák az olyan “ellenséges” technológiákat, mint a kínai chipgyártás. A Kereskedelmi Minisztérium feladata lesz ellenőrizni, hogy a kínai MI-modellek nem tartalmaznak-e a Kínai Kommunista Párt narratíváját erősítő torzításokat.
Új amerikai MI-aranykor vagy kontrollálatlan veszély?
Az egész MI-stratégia lényege a gyors, mindenáron véghez vitt technológiai előrelépés, a (túl)szigorú előírások lesöprése, a Kínával szembeni fölény visszaszerzése, miközben a környezeti és etikai szabályokat háttérbe szorítják. Noha a gazdaság és a nemzetbiztonság profitálhat ebből a lendületből, az út tele van kockázatokkal: a társadalmi és környezeti károk lehetősége, az MI-rendszerek torzítása vagy a szólásszabadság sérülése mind-mind valós problémák. Ebből adódóan Amerika következő MI-aranykora legalább annyira a gyorsaságon, mint a kontrollon múlik.