Miért csúsztunk vissza az ötvenes évek szintjére?
Ötven éve, kevesebb technikával és egyszerű analóg rendszerekkel már járt ember a Holdon, többször is, ráadásul mindenkit vissza is hoztak. A mai telefonod komolyabb számítási kapacitással bír, mint a NASA akkori vezérlő számítógépei, mégis most azt ünnepeljük, ha egy magáncég valamit épen le tud tenni a holdfelszínre – ami korábban rutinfeladat volt. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehet, hogy több pénzzel, fejlettebb MI-vel és erősebb technológiával ennyire visszaestünk?
A marketing nem helyettesíti a rakétatudományt
Két évtized bukdácsolás után idén a Firefly Aerospace Blue Ghost nevű holdszondája elsőként hajtott végre teljes sikert magáncégként, de előtte hosszú ideig csak a drága kudarcok jöttek sorban: SpaceIL, iSpace, Astrobotic… Pedig a mantra mindig ugyanaz: majd olcsóbban, okosabban, gyorsabban. Az önámítás helyett ideje lenne komoly mérnöki munka, világos elszámolás és valódi szakmai vezetés alapján építeni a jövőt – nem marketinges szólamokra és orbitális pénzégetésre.
Hype helyett felelősség
Az űriparban továbbra is megvan az izgalmas, vállalkozói szellem, de valós eredmények csak úgy születnek, ha a hype és a nagy ígéretek helyét átveszi a következetes munka és a számonkérhetőség. Ami igazán hiányzik, az nem újabb űrhajó, hanem valódi felelősség – csak így valósulhat meg a fenntartható űrgazdaság.
