Emberi kéz vitte a köveket
A Curtin Egyetem kutatói világszínvonalú ásványtani elemzést végeztek a Salisbury-fennsík közelében található folyókban, ötszáznál is több cirkonkristályt vizsgálva. Ennek célja az volt, hogy kimutassák, vajon a gleccserek nyomot hagytak-e az üledékben. Eredményeik szerint azonban semmilyen geológiai bizonyíték nem utal arra, hogy jég valaha is eljutott volna Stonehenge környékére. Ha a köveket a jég szállította volna Skóciából vagy Walesből, felismerhető ásványi „ujjlenyomatot” kellett volna találniuk a folyami homokban – de ez elmaradt. A válasz azonban meglepő lehet: minden jel arra utal, hogy évezredekkel ezelőtt emberek céltudatosan mozgatták meg a köveket, nem a természet tette meg helyettük.
A szállítás módja rejtély marad
Következésképpen a szakértők úgy vélik, az ősi közösségek tudatosan, helyről helyre szállították ezeket a többtonnás köveket, köztük a több mint hattonnás Oltárkövet (Altar Stone) is, Skóciából. Hogy pontosan hogyan – hajón úsztatták, görgőkön gurították, esetleg más technikával mozgatták –, arra még nincs válasz, és lehet, hogy sohasem tudjuk meg. Egy azonban biztos: a jégtakaró mint szállítási lehetőség végleg kiesett.
A modern tudomány ereje
A felfedezés egy évszázados vitát zár le, és a korszerű geokémiai eszközöknek köszönhetően új távlatokat nyit Stonehenge eredetének kutatásában. Ezek az eredmények nemcsak abban segítenek, hogy megfejtsük a monumentális építmény múltját, de megerősítik azt az elképzelést is, hogy Stonehenge nem a véletlen, hanem tudatos emberi tervezés eredménye. Az sem kizárt, hogy a hely valaha naptárként, templomként vagy ünnepi központként is szolgált.
A legújabb bizonyítékok
A 2024-es kutatás pedig megerősítette: az Oltárkő (Altar Stone) eredetét Skóciáig sikerült visszavezetni. Ezzel tovább nő az emberi közreműködés súlya az ókori építkezésben, míg a természetes, jégvezérelte magyarázatok háttérbe szorulnak. Az új bizonyíték ismét igazolja: Stonehenge rejtélyét lassan, lépésről lépésre fejtjük meg.
