A vér története: vissza a gyökerekhez
Minden ismert állatfaj – beleértve az embert is – vérsejtekkel rendelkezik, ám ezek a vérsejtek nagyon különböző formákban és funkciókkal jelentek meg az evolúció során. A mostani kutatás során a Kiotói Egyetem csoportja génexpresszió-alapú elemzést végzett sokféle sejt- és fajmintán. Ennek során sikerült felrajzolniuk a vérsejtek több százmillió éves törzsfáját, és összehasonlították a vérsejteket az ősi, egysejtű élőlényekkel.
Érdekesség, hogy az emberi vér makrofág-típusú sejtjei mutatták a legtöbb hasonlóságot a vizsgált egysejtű szervezetekkel. Ez arra utal, hogy az első vérsejtek valószínűleg a makrofágokhoz hasonló immunsejt-típusok voltak, melyek feladata a kórokozók bekebelezése és az elhalt sejtek eltakarítása lehetett.
Melyik gén mesél az eredetünkről?
A kutatók a FOS nevű gént vissza tudták vezetni egy 700 millió éve élt, egysejtű ősre. Ezt a gént ma számos vérsejttípusban megtaláljuk, ami arra utal, hogy a vérsejtek az első többsejtű állatok kialakulásával szinte egy időben jelentek meg.
A későbbiekben feltárták azt is, hogy a különböző vérsejtek miként váltak el egymástól: a hízósejtek a makrofágoktól, majd belőlük alakultak ki a T-sejtek és a vörösvértestek, míg a B-sejtek közvetlenül a makrofágokból fejlődtek ki. Így sikerült rekonstruálni egy körülbelül 700 millió éves vérsejt-családfát.
A múlt öröksége a testünkben
Valószínű, hogy a modern vér és immunsejtek felépítése ma is tükrözi ezt a lélegzetelállító evolúciós örökséget. A kutatás során kidolgozott elemzési módszer a jövőben hozzájárulhat olyan betegségek, például a rák eredetének feltárásához és megértéséhez is, ami hosszú távon új terápiákhoz vezethet.
A kutatás vezetője, Hiroshi Kawamoto szerint lenyűgöző, hogy testünk minden pillanatban egy szeletet hordoz a több százmillió éves múltból. A tanulmány első szerzője, Yosuke Nagahata – aki jelenleg Barcelonában kutat – úgy fogalmaz, hogy ezek az eredmények még közelebb hozzák hozzánk a távoli ősöket.
