Hogyan keletkezik az ónos eső?
Különösen fontos kiemelni, hogy az ónos eső kialakulása eltér a szokványos havazástól. Amikor a légkör teljes vastagságában fagypont alatt van a hőmérséklet, hó esik. Ám ha a magasabb rétegekben melegebb levegő húzódik, a hó esővé olvad, és ez az eső az alatta lévő hideg levegőn áthaladva lehűl. Ha ez az alsó, hideg légréteg nem elég mély, az eső még folyékonyan éri el a felszínt, de azonnal ráragad és ráfagy a hideg tárgyakra – például fák ágaira, hidakra és felsővezetékekre. A mostani vihar idején ez a forgatókönyv valósult meg a déli államok nagy részén, mivel meleg, páradús levegő áramlott a Mexikói-öböl felől.
Miért jelent nagyobb veszélyt, mint a hó?
Azért, mert az ónos esőből képződő jég megtapad, míg a havat sokszor elfújja a szél. A jég azonban a fák ágaira és a villanyvezetékekre rárakódva rendkívül nagy terhet jelent – akár 227 kg súlyt is ráterhelhet egyetlen vezetékre. Az áramkimaradások leggyakoribb oka, hogy a ráfagyott jég súlya letöri az ágakat, amelyek magukkal rántják a vezetékeket is. Ahol a vezetékek a föld felett futnak, ott a kár is nagyobb, ráadásul az ilyen környékeken nehezebb a helyreállítás. Érdemes megemlíteni, hogy a tehetősebb, újabb házakkal teli környékeken gyakrabban vezetik a kábeleket a föld alatt, így kevesebb a probléma, míg a szegényebb vidéki térségekben súlyosak a kimaradások, és az embereknek ritkábban van saját áramfejlesztőjük.
A helyreállítás kihívásai
Nem ez volt az első eset, hogy kiterjedt területeken okozott az ónos eső áramkimaradást: a vidéki, kevésbé fejlett térségek még érzékenyebbek az ilyen eseményekre. Az áramszünetek hossza több tényezőtől függ: mekkora területet érint, mennyire súlyos a kár, és mennyire gyorsan tudnak a javítócsapatok az egyes helyszínekre eljutni. A tél nehezíti a munkát, hiszen a jéggel borított utakon a gyors beavatkozás szinte lehetetlen, sőt, a hálózatok helyreállítása vagy újjáépítése ilyenkor tovább tart. Ilyen ekkora mértékű károknál a helyreállítás hosszú ideig is eltarthat.
