Az öngyógyító kvantumszámítógép: mekkora az MI szénlábnyoma?

Kutatók áttörést értek el a kvantumszámítógépek fejlesztésében: elkészült az első, önmagát javítani képes rendszer. Az Atom Computing újítása lényege, hogy az atomokat elkülönített övezetekben kezelik – van egy zóna a qubitek tárolására, egy az interakciókra, egy a hibák mérésére, sőt, tartalék atomokat is tartanak vészhelyzet esetére. Ha egy atom elveszik vagy hibát észlel a rendszer, automatikusan pótolja azt a tartalékokból, anélkül, hogy a számítási folyamat megszakadna. A kutatók negyvenegy próbán át igazolták: a rendszer képes a hibák kijavítására, miközben folyamatosan dolgozik.

Az aktív figyelem közelebb hoz minket

Az Észak-karolinai Egyetem pszichológusai szerint az aktív hallgatás növeli a szociális kapcsolat érzését vadidegenek között is. Vizsgálataik kimutatták, hogy akik gyorsan és figyelmesen válaszolnak beszélgetőtársuknak, jobban összhangba kerülnek, ez pedig fokozza a társas kötődést. A kutatás során 646 felnőttet párosítottak ismeretlenekkel; a videón rögzített beszélgetésekben azok érezték magukat közelebb a másikhoz, akik gyakrabban tettek fel visszakérdező, kapcsolódó kérdéseket. Mind a strukturált, mind a spontán beszélgetésekben ez volt a legerősebb összekötő elem.

Az MI környezeti terhelése már gigavárosokét idézi

Az MI működtetése komoly terhet jelent a környezetre. Holland kutatók becslése szerint már 2025-re a gépi tanulási modellek üzemeltetése akár 32,6–79,7 millió tonna CO2-kibocsátással járhat, miközben a vízfogyasztás elérheti a 312–575 milliárd litert. Ezek az adatok egy nagyváros, például London éves szénlábnyomával vetekszenek. A kutatók szerint valós feltételezésekre építettek, de pontosabb becslésekhez nyíltabb adatszolgáltatásra lenne szükség az adatközpontoktól.

2025, adrienne, phys.org alapján