Az MI előnyei a videojáték-fejlesztésben
A Take-Two stúdióinál, például a 2K-nál és a Rockstarnál dolgozó fejlesztők már évtizedek óta keresik azokat a módszereket, amelyekkel könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb lehet a munka. Az MI megjelenése ebben a tekintetben egyszerűen újabb eszköz: minden, amit létrehoznak, számítógépen készül, és ezekhez az új eszközök mindig kifejezetten izgalmasak. Zelnick úgy látja, az MI nem forradalmi felforgató erő ebben a folyamatban, hanem egy természetes lépés.
Később hozzátette, hogy bár az MI-t lehet rosszra is használni, a hosszú távú tapasztalat azt mutatja, a technológia összességében előremozdítja az emberiséget. Szerinte éppen ezért felesleges az „itt a világvége, elveszik a munkánk!” típusú pánikkeltés.
Változó munka, nagyobb kreativitás
A cégcsoportnál egyébként nemrég bocsátottak el több MI-fejlesztő munkatársat, köztük Luke Dicket is, aki korábban a Zyngánál felelt az alkalmazott MI-ért. A vezérigazgató szerint a Take-Two célja továbbra is az, hogy a legkreatívabb, leginnovatívabb és leghatékonyabb videojáték-fejlesztő legyen, ebben pedig az MI egyszerre mindhárom téren támogatást nyújt.
Gyakorlati példát is felhozott: a kilencvenes években a művészeknek még kézzel kellett minden egyes fűszálat megrajzolniuk a játékkörnyezetbe – most azonban elég „megnyomni a pázsitgombot”, és kész. Az MI segítségével ez a folyamat ezerszer gyorsabb lehet, így a fejlesztők az unalmas részfeladatok helyett igazi kreatív munkára koncentrálhatnak.
Nem szűnik meg a művészi munka
Zelnick határozottan visszautasítja azt az elképzelést, hogy a fejlesztők tömegesen elveszítik munkájukat. Mint mondja, attól, hogy az MI átveszi az ismétlődő, monoton feladatokat, az alkotók nem maradnak munka nélkül: épp ellenkezőleg, sokkal izgalmasabb, igazi művészi kihívások várnak rájuk. Az MI-t betanító adathalmazok visszatekintő, múltbeli példákból dolgoznak, valódi újdonságokat viszont a jövőbe néző, kreatív emberek képesek teremteni. Ezért állítja: az alkotókra mindig szükség lesz.
Az MI nem elveszi, hanem átalakítja a feladatokat – a hatékonyság növekedése növeli a bruttó hazai terméket, ebből pedig még több munkahely születik. Maga a Take-Two is több alkalmazottat foglalkoztat most, mint valaha.
Miért dolgozik még mindig Elon Musk?
Zelnick egy kis szarkazmussal fordult a „mindenki elveszti az állását” elmélet felé: ha az MI tényleg képes lenne minden munkát kiváltani, akkor az MI-hez kiválóan értő, a világ leggazdagabb embere, Elon Musk miért dolgozik napi 20 órát? Miért gürcöl még mindig ő maga, miközben szinte korlátlan pénzzel, emberi erőforrással és ötlettel rendelkezik – és teljesen otthon van MI-témában is? Ha bárki munkája elveszne, akkor először az övé kellene, hogy legyen. Mint mondja, talán Elon Musk maga is egy MI által futtatott szimuláció – de legalábbis ő lenne a legjobb választás erre.
Az MI-hisztéria és a valóság
A legnagyobb MI-cégeknél, így az OpenAI-nál és az Anthropichoz hasonló vállalatoknál is gyakran elhangzik, hogy az MI számos munkahelyet megszüntet majd. Szakértők szerint azonban ezek a jóslatok gyakran segítik e vállalatokat üzletszerzésben és részvényárfolyamuk emelésében is. A Take-Two tapasztalatai alapján a generatív MI eddig nem hozott kézzelfogható megtakarítást vagy többletprofitot, és szerinte nem várható, hogy a jó játékokat készítő fejlesztőket pusztán MI-vel pótolni lehetne.
Ma már ugyan előfordul, hogy egyes játékokban – például a Wizards of the Coast vagy a Square Enix címeiben – véletlenül bekerülnek MI által generált grafikai elemek, ezeket azonban utólag eltávolítják a készítők. Az igazi kreatív munka továbbra is az embereké marad.
