Új szavak a hétköznapi nyelvben
Hiromu Yakura, a berlini Max Planck Intézet kutatója egy idő után észrevette: olyan szavakat használ a mindennapjaiban, mint az „elmélyülni” (delve), amelyeket korábban nem. Nem ő volt az egyetlen: tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), mint például a ChatGPT, nemcsak az írásos szókincset befolyásolják, hanem ezek a „GPT-szavak” a beszédben is megjelennek. A kutatók először ChatGPT segítségével szerkesztettek milliónyi e-mailt, esszét, tudományos és újságcikket – közben figyelték, milyen szavakat illeszt be gyakran a chatbot. Ilyenek voltak például az „elmélyülni” (delve), a „terület” (realm) vagy az „alapos” (meticulous).
Ezután több mint 360 000 YouTube-videót és 771 000 podcast-epizódot elemeztek, az MI megjelenése előtti és utáni időkből. Nemcsak jól előkészített, szövegkönyv alapján készült tartalmakban, hanem teljesen spontán beszélgetésekben is kimutathatóan nőtt ezeknek a szavaknak a gyakorisága.
Kulturális visszacsatolás: ember tanítja a gépet, gép tanítja az embert
A kutatók szerint egyfajta kulturális visszacsatolás jött létre: mi tanítjuk az MI-t, majd ő visszaadja nekünk az általunk beadott szöveg újraértelmezett változatát – amit aztán ismét átveszünk. Az utánzás mindig is része volt az emberi természetnek, de a szakértők szerint most egyre többen tekintik az MI-t tudásforrásnak vagy tekintélynek, így még gyorsabban terjednek az MI-szavak, miközben a nyelvi változatosság csökkenhet.
Az MI sebessége és léptéke példa nélküli. Már most, mindössze két és fél évvel a ChatGPT megjelenése után tapasztalható, hogy a szóhasználatunkat is átformálja. A kutatók szerint nem az a kérdés, hogy átformálja-e a kultúránkat az MI, hanem az, hogy mennyire lesz mélyreható ez a változás. Szókincsünk és szóhasználatunk alakulása közvetlenül befolyásolhatja azt, ahogyan vitázunk, gondolkodunk vagy irányítjuk a vitákat – végső soron akár az egész kultúránkat is átalakíthatja.
